Tanügyi Értesítő, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912-09-01 / 7. szám

7. szám TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 11 oldal jelentett. Végül gondoskodott a választmány a Tanügyi Értesítő megüresedett szerkesztői állásának betöltése felől. A nagybányai kör évi gyűléséről. Május 21-én tartotta a nagybányai kör évi rendes gyűlését, melyről eddig tudósítást adni nem volt módunkban. A gyűlésen 68 rendes tag s nehány vendég vett részt. A kir. tanfelügyelőség részéről elfoglaltságuk miatt senki meg nem jelenhetett. A gyűlést a tanítóság széttagoltságának okairól s en­nek hátrányairól szólva Székely Árpád el­nök vezette be. Ezt követve az elnök je­lentést tett arról a sikerült gyakorlati taní­tásról, melyet Benedek József a VI. osz­tályban a mértanból tartott. Rozsos István a tanítói fizetésről, a nyugdíjtörvény reví­ziója és a szolgálati pragmatikáról olvasott fel tömören s azokat a jogos kívánságokat, melyek e kérdésekben kell, hogy a megol­dásnál figyelembe vétessenek, pontokba foglalva felsorolta. Imre Károly a nyolc osztályú népiskoláról olvasott fel. Felfogása szerint az elemi iskola 4 alsó osztálya az alsó tagozatot képezné s a mai négy osz­tálynak felelne meg. A felső négy osztály pedig úgy volna szervezendő, hogy a kö­zépiskolát, polgári iskolát stb. egymáshoz közelebb hozza s az áthidalásra váró űrt betöltse. Lessián János a gyermektanulmá­nyozásról szólva, az eddigi vizsgálódások eredményét sorolta fel s a gyermektanul­mányozásnak fontosságát fejtegetvén, arra buzdítva inspirálni törekedett a tagokat. Székely Árpád szabad előadásban a patro­názs munkáról szólott, ő a tanfelügyeletet a közigazgatás alól teljesen függetlenítve, a tanitókat a községi képviseletbe bevéve, a patronázs munkát úgy látná helyesnek szer­vezni, hogy minden megyében a „Gyer­mekvédő Ligának“ fiókja legyen s minden községben ennek helyi fiókja. Minden a patronázs munka keretébe tartozó költséget fedezzen adóból a község s a tanítók, pa­pok, a községnek és közigazgatásnak arra alkalmas emberei e munkából részt vegyenek. Szerinte a törzskönyvi nyilvántartás minden lakóra 18 éves koráig, az elhagyott és te­hetetlen emberekre mindvégig kiterjedne. Az erre vonatkozó tanulmányát 20 pontba foglalva terjesztette a gyűlés elé. ügy ezt, mint a gyűlésnek minden eddigi javaslatát elfogadta a gyűlés. Elnök a tanítói inter- nátusnak s az „Országos Eötvös alap“- nak ügyét a tanítóságnak meleg szerete- tébe ajánlotta. Ezután megtörtént a tiszt- ujitás, mely szerint elnöknek Székely Ár­pádot s jegyzőnek Imre Károlyt választot­ták meg egyhangúlag. Végül Lengyel Béla a „Tanügyi Értesítő“ átalakítására vonat­kozó indítványt tett, melyet egyhangúlag elfogadtak. Székely Árpád, Nagybánya. UE5YE5 HÍREK | Halálozások. | özv. Bodnár Kálmánná — Bodnár György kir. tanfelügyelő és Bodnár Gáspár képezdei tanár édesanyja — julius hó 14.-én életének 74. évében Bereg­szászban meghalt. Az elköltözött úrnő ama boldog családi tűzhely központja volt, ahova a magyar közéletben derekas mun­kát végző fiai időnkint pihenni, megujhodni eljártak és ahol a gyöngéd édesanya! kéz elsimította homlokukról a munka-ásta redő- ket s eloszlatta onnan a gond, a bánat fel­hőit. E nemeslelkü úrnő gazdag szivvilágá- nak továbbrezgése csendül ki Bodnár Gás­pár mélyérzésü írásműveiből s e jóságos családanya nemesszivüségének pendantja nyilvánul meg Bodnár György működé­sében, mikor a tanítói családok érdekeiért fáradozik. Lelki finomság, szeretet lakozott az elköltözöttben, azért áldásthozó volt élete. Ravatalát benső meghatottsággal ál­lotta körül a gyászoló családon kívül Beregszász úri közönsége, a beregmegyei kir. tanfelügyelőség, a beregszászi, a szatmári tanítóság s a tanitókháza küldött­sége. Áldott legyen a Boldogult emlékezete! — Részvéttel értesültünk, hogy özv. Petruska Lajosné szül. Jandrisics Anna 63 éves ko­rában julius 31.-én Beregszászban meghalt.

Next

/
Thumbnails
Contents