Tanügyi Értesítő, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)
1912-05-15 / 5. szám
TANÜGYI ÉRTESÍTŐ. 3 lyen a pótlékrendszer behozatala felépítve lesz, egészen szociális természetű: ott és azokon akar segíteni, ahol a szükség nagyobb ! Az egyes pótlókösszegek megállapításánál kezdetben lehetnek tévedések, melyek azonban könnyedén kiigazíthatok; de magát az elvet s az ezen felépülő pótlékrendszert helyesnek, igazságosnak és méltányosnak kell tartanunk, bár sokan lesznek, kik ellenkező nézetet vallanak. A tani- tói állás érdeke, az állam és társadalom egyaránt megkövetelik, hogy a tanitó családot alkosson; és ha családja van, méltányos, hogy bizonyos támogatásban részesüljön azokkal szembúi, akik családi életet nem élnek. Koránk felfogása a munka és munkabér kapcsolatára vonatkozólag social is irányban módosul s ez a tisztviselői javadalmazások mikéntjét érintetlenül nem hagyhatja; ha az állam figyelmen kívül hagyj iá, a tanítóság .egyetem ének kellene sürgetni, hogy a javadalmak megállapításánál a családi ólet boldogulhatását bizonyos előnyök biztosításával tegye lehetővé, mert a szegénység terhe és álka a népes tanítói családokban a ^érezhetőbb. Kiemelkedve tehát az egoizmus kicsinyes szűk köréből. csak örülnünk kell. annak, ha a házbér- és családi pótlék a családos tanítók anyagi helyzetén — nem sokat ugyan, — de valamit mindenesetre javítani akar. A tanítónő hivatása. Az iskolai rendtartás és az egyes tárgyak anyagának módszeres megvalósítása terén ugyanazon kötelességek várakoznak a nőtanítóra, mint a férfitanítóra. A kivitel mikéntjénél és a nevelés belterjesebbé tételénél merülnek azonban fel oly kérdések, melyeknek megoldása a tanítónőnek, mint nőnek, egyéniségét állítja előtérbe. Mint a legtöbb dolgot, úgy a nevelést és oktatást is többféle úton-módon lehet elvégezni. A nevelésnek a női lélektan szempontjából való felfogására óhajtok röviden rámutatni. Az idealizmus volt a nők belső értékének mindenkor legbecsesebb sajátsága. Ezt a jellegzetes lelki sajátságot a tanítónőnek
