Tanügyi Értesítő, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)
1911-02-15 / 2. szám
TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 9 szeretett mindenki, mint a vonzó, ünnepies kikelet éltető erőit és akit úgy kedvelt a falu öreg rektora, mint a napot, melynek minden sugara varázsszerüen fiatalította meg lelkét ... Ezt a temetést kisérték a szél és a harang, hogy együttesen fantasztikus erővel fejezzék ki Réthalma fájdalmát . . . * * * Az öreg rektor, Konkoly András, alig birt hazavánszorogni. Mindenkor jóságot tükröző szemei mélyen be voltak esve és. hasonlítottak egy sima felületű tóhoz, melyen egy különös árnyék húzódik végig a megmérhetetlen keserűség, fájdalom árnyéka... Kis szobájában összegörnyedten rogyott régi, öreg karosszékébe. Márványfehér arcát reszkető tenyerébe boritá és sirt — gondolkodott . . . . . . Negyvenöt éve, hogy tanító. Küzdelemmel, de szeretettel ápolta, nevelte a csemetéket erőteljes fává és ültette őket át a nagy erdőbe — a társadalomba. Öröm volt élete az iskolában és unalmas szomorúság az iskolán kívül. Öregkorára lelke a gyermekéhez nőtt és nem tudta, nem is akarta onnan azt elszakítani. Teljes örömmel tudott ujjongani a gyermekekkel együtt és tudott áldozatos könnyeket hullatni azok helyett is. Igen! Mert néha sírt is . . . Mikor elővette kopott, fekete hegedűjét és elhúzta rajta a — „Nagymajtényi síkon letörött a zászló...“ szomorú dalt, olyankor öreg, kuruc szive nem bírta ki köny nélkül — sirnia kellett. És ilyenkor a gyermekek nézték, csodálták arcán azokat a lepergő ezüstszemeket ... De csak nézték — tudatlanul, S ez nagyon fájt az öregnek. Negyvenöt év óta nem talált olyan gyermeket, ki csak egy piciny részletben is át tudta volna érezni azokat a fájdalmas, regeszerü történeteket mesélő hegedii- hangokat ... Ez sokáig bántotta az ő egyszerű lelkét . . . De egyszer jött egy kis lány ... és ezután ketten sírtak azokon a bús kuruc nótákon. Ketten sírtak az iskolában is, otthon is, — valahányszor megszólalt a vén hegedű, hogy álomszerűén vigye őket azokba a régi, dicsőséges időkbe . . . Ketten sírtak : Konkoly András az öreg rektor és kis unokája Konkoly Rózsika . . .