Tanügyi Értesítő, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1910-04-15 / 4. szám
82 TANÜGYI ÉRTESÍTŐ riti. Nagy mondásai olyan általánosságok, amelyeket minduntalan hallunk s amelyek bizonyításra szorulnak és nem mindig igazak. A „mindeneket megpróbáljatok és ami jó azt megtartsátok“ jeligés dolgozat bevezetés nélkül „igen“-nel kezdi a tárgyalást. Méltatja a munkaszeretet nevelő erejét. Kívánja, hogy a munka a játék természetével bírjon. Jellemképzőnek, ízlésfejlesztőnek mondja ezt a tárgyat, melynek gazdasági és sociális eredményei is vannak. Pedagógia nézőpontból felemlíti, hogy az a tudat, hogy a gyermek önállóan csinál valamit, milyen előnnyel van a tanuló egyéniségének fejlesztésére. Érinti, hogy a gyermekek által készített tárgyak a tudást elősegítik s a házi foglalkozás iránt a hajlamot felébresztik, melyből az iparnak becsülése nő ki. Végül ellenvetéseket hoz fel a kézimunkával szemben, az ellen bizonyít s nehány külföldi állam kézimunka tanítását jelzi 1—2 sorban. Ez a dolgozat a három között nyelvezetében a legtömörebb. Szerkezetében azonban a „Munkáság az élet sója“ jobb ennél, a másiknál is. Irodalmi értéke azonban egyiknek sincsen s a dijra ilyen szempontból nem érdemesek, mivel az önképzőköri dolgozatok színvonalán állanak. „Az együttes tanítás (koedukció) előnyei és hátrányai“ című tételre beadott 2 pályamunka közül a „Legyen tanításunk korszerű s neveljünk az életre“ jeligéjű úgy fogja fel a kérdést, mintha az iskolai és magántanitás, illetve tanulásról kellene szólani. Így nem a kérdéssel foglalkozik s figyelembe nem vehető. A „Nő és férfi“ jeligéjű egy 4 és fél oldalra terjedő bevezető részében felemlíti, hogy a fiuk és leányok együttes tanítását a szükség eredményezte. Ö sem el nem Ítéli, sem nem rajong érte, azonban a nemek szerinti szétválasztás mellett van. A tárgyalás a 7. oldalon kezdődik, melyhez a 6. oldalon újabb bevezetés van. — A dolgozat írója a koedukáció előnyéül azt a reá hatást hozza fel, mely a két nem gyermekei tanulásában, magaviseletében való versenyben jelentkezik, továbbá, hogy pl. két tanítóval biró iskolában az együtt tanulással kevesebb osztály jut egyik tanítóra, hátrányául pedig azt, hogy a kézimunka-, gazdaságtan, testgyakorlatnál, éneknél és fegyelmezésnél nem érvényesülhet a két nem között fennálló különbség s igy a nem szerint való egyéni tanítás és nevelés. írója nem mélyed bele a tárgyába, sőt annyira felszínen marad, hogy a legközelebb felemlíthető előnyöket és hátrányokat sem említi meg. ügy itt, mint a többi dolgozatban a helyesírási hibákat a másoló bűnének tekintem. Azonban a pályamunkák mindegyikét csak iskolai színvonalon állóknak tartom s mivel irodalmi értékük egyáltalán nincsen, sajnálatomra a dijat saját magam iránti kötelességből, lelkiismereti kötelességből s az ügy becsüléséből kiadni nem látom célszerűnek. Nagybánya, 1909. nov. 27. Székely Árpád, bírálóbizottsági tag.
