Tanügyi Értesítő, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1910-02-15 / 2. szám
34 TANÜGYI ÉRTESÍTŐ Az ily veszély a legkülönbözőbb tünetekben jelentkezhetik s legszembe- szökőbb alakjában a tiltott cselekményre hajló vagy erre felhasznált, iskolát kerülő, vagy alkoholista növendékeknél, a prostituált kis leánynál, a testi sértés nyomait magán hordó (martyr) testi munkával túlterhelt, testileg dege- nált vagy egyébként abnormális gyermeknél nyilvánul meg, >. A különböző alakban jelentkező veszély okai számtalan tényezőre vezethetők ugyan vissza, de legtöbbnyire a környezet az, amelyből a gyermek vagy a fiatalkorú erkölcsi fejlődésére legkárosabb befolyások eredhetnek, Mihelyt tehát a veszély'tünete jelentkezik, első sorban a környzetet kell megvizsgálni, amelyben a veszélyeztetett gyermek vagy fiatalkorú él. Itt különösen szem előtt kell tartani a következőket: A) Ha a szülők önhibájukon kívül, például betegség ” vagy foglalkozás hiánya miatt időlegesen nyomorognak és ebből folyólag neni'teljesithetik nevelési és felügyeleti kötelességeiket, ilyenkor a szülők helyzetén kell [megfelelően segíteni, hogy gyermekük erkölcsi fejlődése Is biztosítva legyen. B) Ha a szülők állandó anyagi zavarokkal küzdenek, mert állandó nagy aránytalanság áll fenn a jövedelműk és eltartásra szoruló családjuk között, vagy ha éppen maga a családfentartó nyomorék, gyógyíthatatlan beteg, eltűnt vagy részeges stb, ily esetben már esetleg szükség lehet a gyermek vagy a fiatalkorú érdekében külön intézkedésre is. C) Nagymértékben veszélyes a gyermek vagy fiatalkorú fejlődésére a környezet akkor, ha a szülök vagy a gyám nevelési kötelességeiket elhanyagolják és a gyermekeket készakarva teszik ki ziiilés veszélyének (pl. a gyermeket gazdaságilag kiaknázzák, velük erejüket meghaladó munkát végeztetnek, éjjeli helyiségeikben foglalkoztatják, prostituáltak környezetében engedik élni stb), ha a szülők visszaélése odáig fokozódik, hogy a gyermeken büntetendő cselekményeket követnek el (a gyermektől az étkezést bűnös célzattal elvonják, rajta súlyos testi sértéseket ejtenek, vagy erkölcstelen merényleteket követnek el rajtuk, őket koldulásra, lopásra, orgazdaságra vagy más büntetendő cselekményekben való közreműködésre szorítják, leánygyermekeket prostituálnak). Az A) alatti esetekben forduljon a tanító (igazgató) közvetlenül valamely helyi vagy országos jótékonysági egyesülethez, hogy ez a szülők helyzetét megismerve, azokon a körülményekhez képest segíthessen. Ily jótékony egyesületnek cime a kir. tanfelügyelőtől megtudható. A B) és C) alá sorolható eseteket pedig a tanító a tényállás pontos ismertetése mellett jelentse he az iskolai gondnokságnak, iskolaszéknek, iparos, (kereskedő) tanonciskolái bizottságnak, amely az elnök által mielőbb összehívandó ülésen a fennforgó körülményeket megvizsgálva, határoz'a felől, vájjon az iskolai növendék erkölcsi fejlődése és megmentése érdekében az illetékes hatóságnál valóban szükséges-e lépéseket tenni s ha ezt szükségesnek találja, a tanító (több tanitós iskolánál az igazgató-tanitó) az esetet az összes körülmények pontos felderítése és az iskolai gondnokság (iskolaszék), iparos (kereskedő) tanonciskolái bizottság) határozatának csatolása mellett, további intézkedés végett hivatalosan (portómentesen) bejelenti a fiatalkoru- aknak a 27400—909. I. M. számú igazságügyminiszteri rendelettel szervezett felügyelő hatóságához. Fiatalkorúak felügyelő hatósága van minden kir, Ítélőtábla székhelyén és minden oly kir. törvényszék székhelyén, amelynek területén javító, nevelő- intézeí vagy fiatalkorúak befogadására szolgáló fogház van. A bejelentéshez, amelyet a felügyelő-hatóság elnökéhez kell címezni, kitöltve mellékelni kell az A) alatti mintának megfelelő környezettanulmányt. E jelentés alapján a felügyelő hatóságnak lesz feladata a gyermek sorsát érintő további lépések megtétele. III. A fiatalkorúak bűnügyeivel foglalkozó bíróságokat, ideértve a rendőri bíróságokat is, irányitólag kifolyásolja minden adat, amely a fiatalkorú tér-
