Tanügyi Értesítő, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1910-02-15 / 2. szám
30 TANÜGYI ÉRTESÍTŐ élet, mely él . . . soká. Ép ebben áll a valódi költő munkájának értéke, maradandósága, nevelői hatása. A XIX. század elején írott, avagy később keletkezett distychonok ma már nehézkesek, azért nehezen is élvezhetők, ámbár ki állítja, hogy Vörösmarty „Zalán futása“ végkép letűnt a dicsőség színpadáról ? Ma is jobban élvezi ezt egy jó Ízlésű ember, mint a mai kor túlhajtott képzeletű, beteg idegzetű, ennélfogva beteges gondolkozásu modern poéták zöngeményeit. Mert a mai kor nem erkölcsösebb, csak modernebb. Hogy ez a modernség puritán erkölcsökön nyugszik, éppen nem állítható. Divat ez tulajdonképpen; minden divat egyszersmint bizonyos fokú következetlenség is, mert indoka legtöbbször külsőségeken alapszik, éppen azért nem is maradandó a hatása. Ez a szó: „divat“, komoly munkákban, valódi költők előtt ismeretlen fogalom. Kinek munkáját ezen jelzővel tüntetik ki: az várjon több bírálatot. Elég utalni Tompának „Divatos költő“ c.- szép, találó költeményére. Ez a kis kertelés a modernek ellen történt, mert ők, — kik ma úgy szaporodnak Petőfi, Tompa, Arany után, mint a gomba a jó, meleg eső után: — nem érdemlik, hogy nevök az emlékezés tábláján szerepeljen, pláne nevelés ügyben valami hatással legyenek. A jó költő valódi tanitó! Erre a névre kétszeresen is rászolgál : életével és munkájával. Ha az irodalom történet lapjait forgatjuk s érdeklődünk életük leforgása iránt, úgy találjuk, hogy az csupa természetesség, a mi természetes előzménye munkáik természetességének. A mai kor, nemhiában hogy — minket magyarokat értve, — nincs rázkódtatásoknak kitéve, nem hiában csendes: olyanok szülöttei is. Csakugyan igaz, hogy nagy idők szülik a nagy embereket. Azért nincsenek ma a költészet terén kiváló nagyságok! De a múltban! Midőn az apostolok lován kellett utazni, midőn nem állott rendelkezésére az utazás módjának oly sokfélesége, óh akkor nem hiában buzgott a szivben erősebben a haza- szeretet, mert tapasztalása is nagyobb volt, mert nemcsak térkép után Ismerte meg a földet, hanem bejárta és egyszersmint jobban meg is szerette. Az is tény és természetes dolog, hogy a közvetlen tapasztalás után Írott müvek közvetlenebb hatással vannak az olvasóra is. A természeti képek erősitik a természet iránti szeretetét; a hazafias költemények megrezgetik [szivünkben azt a húrt, mely csak akkor szólal meg, ha a kéz avatott volt arra, ha a szív olyan érzéseket olvasott ki a sorokból, melyek rokon érzések a mienkkel. Nem voltam még 12 éves sem, midőn édes apám kedvenc költőjének, Petőfinek a munkáit (költeményeit) olvastam és meg is szerettem, jóllehet meg sem értettem mindenütt. Mikor úgy 15 éves lettem: irigyelni kezdtem Petőfi dicsőségét. A lelkem fájt, hogy nem abban a korban éltem !! De . . . igyekeztem hozzá ha-