Tanügyi Értesítő, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1910-11-15 / 9. szám
6 TANÜGYI ÉRTESÍTŐ OTTHON. A bor, (alkohol). Irta: Paládi Lajos. Furcsa, sőt mondhatnám különös, hogy az én kedves tani- tótársaim úgy kapnak minden uj dolgon, mint a felserdült leányok a hosszú ruhán. Ha aztán meg felülről jön a szent lelkesedésre, a mindenkor elösmert munkaszeretetre, (ilyen esetekben) a nép jólétéért tevékenykedő nemes ügybuzgalomra való hivatkozás — úgy beléjök ragad az eszme vagy ők ebbe, mint gyermekkori csintalankodás közben a hajukba vágott bojtorján. Hogy azután erről, milyen prófétai ihlettel tudnak beszélni és irni, azt csak hallgatni vagy olvasni kell. Tessenek elhinni, hogy ezekhez képest egy jól begyakorolt nazarénus hitszónok kis miska és aztán mind ezekből egész bizonyossággal meg lehet állapítani, miszerint a legtévesebb felfogás, hogy Malakiás lett volna az utolsó próféta. De ne hogy, mint a cséphadaró levegőbe kalimpáljak s üres szalmát csépeljek,"hát példával illusztrálom állításomat és aztán — aztán tudja a cica, hogy miért? talán természeti hajlandóságomra hivatkozással vagy talán a sok kellemes óráknak emlékéért vagy éppen a pénzügyminiszter ur kegyének megnyerése végett én a faképnél hagyom tanitótársaiinat és az elfenkezőt fogom bizonyítani. Ma midőn az alkohol ellenes liga oly veszedelmesen hódítja a tért s hadat üzent minden alkohol tartalmú italnak s igy a bornak is, — mielőtt végkép utálttá tenné azt mindenki előtt, — nem tartom feleslegesnek erről egyet mást elmondani. Hát, hogy az okoskodásommal félig meddig az igazi gazdámmal a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrral, meg aztán a kir. tanfelügyelőmmel is egy kissé ellentétbe jövök — az bizonyos ; de ha sikerül kimutatnom, hogy mint tapasztalati ember helyes nyomokon járok, talán meg fognak bocsátani. Igaz, hogy most azt sem tudom, hol kezdjem és miként érveljek állításaim igazságai mellett ?
