Tanügyi Értesítő, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1909-03-25 / 3. szám
16 TANÜGYI ÉRTESÍTŐ vezetendő nyilatkozatban kell kijelentenie, hogy az alapitó levélben reáru- házási jogokat gyakorolni, kötelességet teljesíteni kész. Az aláírások két tanúval előttemezendök, esetleg a hivatalos pecséttel megerősítendők. Ha az alapítvány kezelésére község, rendezett tanácsú vagy törvény- hatósági joggal biró város van hivatva, az alapitó levélre a törvényhatósági bizottság jóváhagyási záradéka is reávezetendő. Amennyiben az alapitó vagy annak erre hivatott jogutódja szabályszerű alapitó levelet nem állított vonla ki, erre az alapítvány kezelője van hivatva. Szatmár-Németi, 1909. március 15. 1145/909. tfsz. Valamennyi állami polgári, állami és községi elemi iskola igen tisztelt gondnokságának, iskolaszékének s igazgatóságának. „A legnagyobb boldogság abban rejlik, hogy szenvedő embertársaink kínjait csillapítsuk és nyomorát enyhítsük.“ Au q úszta főhercegnő. Ő Fensége Auguszta kir. főhercegnő fentebb idézett mondása az irgalomérzetét kell, hogy kiváltsa minden ember szivében, midőn az emberiség legnagyobb réme, a tüdővész hatalmába került embertársaink nagy szenvedéseinek enyhítéséről van szó. A vallás- és közoktatásügyi miniszter ur 111534/908. számú rendelete szerint a József Főherceg Szanatórium Egyesületnek a 90528/008. szám alatt kelt belügyminiszteri rendelettel engedély adatott arra, hogy a szegény tüdőbetegek érdekében gyüjtötarsolyokba országosan könyöradományokat gyüjthessen. Ennek alapján a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur fentebb idézett számú rendeletével megengedte, hogy az említett gyüjtőtarsolyokból minden állami és községi polgári és elemi iskolában egy-egy elhelyeztessék s a növendékek önkéntes irgalomadományokra, tehát csupán egy-két fillér felajánlására egy évben egyszer felhivassanak. Éhez képest nevezett egyesület ama cél megvalósithatása végett, hogy a gyűjtés eredménye a tüdőbetegek húsvéti piros tojása lehessen, a gyűjtést a husvétot követő iskolai napon, vagyis április bó 13-án, vagy 14-ikén óhatja eszközölni s azért a gyiijtőtarsolyokat már legközelebbi napokban meg fogja az iskolának küldeni. A szokásos húsvéti öntözés alatt ugyanis majd minden gyermek kap egy-két krajcárt, melynek ha az emberszeretet oltárára való feládozására a növendékek tanítójuk által a cél nemes voltához méltóan felhivatnak, ennek széles körben nagy foganatja lenne. A nevelő egyik szép feladata, hogy a fogékony gyermeki lélekben a részvétet és irgalmat felkeltse: mivel pedig a fenforgó esetben a magyar nemzetet sorvasztó betegség ellen való küzdelemről van szó, a tanítóság nemcsak a legnemesebb erényeket plántálja a gondjaira bízott nemzedék szivébe, hanem egyben nemzetmentő nagy szolgálatot tesz a hazának, midőn a jelzett emberbaráti egyesületnek nemes célja elérésében segítségére siet. Ha ezekhez még hozzávesszük azt is, hogy a tanítóság a védekezés munkájában való részvételével a tanítói kar érdekeit is szolgálja, mert hiszen a Szanatórium egyesület évenként 23—30 tüdőbeteg tanítót (s azok családjait) ingyen gyógyittat: méltó, hogy a tanítóság teljes erőből mozdítsa elő a gyűjtés sikerét. Támaszkodva a tankerület tanítói karának minden nemes és jó cselekedet iránt táplált s tapasztalt érzékére s bizva abban, hogy ez ügyet hazafias lelkesedéssel s az emberszeretet egész melegével fogja felkarolni, megkeresem, hogy a gyűjtés eredményéről jelentését ide annak idején tegye meg. Szatmár-Németi, 1909. március hó. 12. napján. ttrulnáf, kir. tanfelügyelő.
