Tanügyi Értesítő, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1909-12-25 / 10. szám
TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 5 hogy az irkák fedelére nyomják, hogy a kiadó 1000 irka után mennyit fizet az egyesület pénztárába. Igaz, hogy ezt először én követeltem egyik kiadótól. De már az nem állt módomban, hogy a kellő ellenőrzést gyakorolhassam. Sőt a kiadót ellenőrizni egyáltalán nem is lehet és nem is kellemes feladat. Azt azonban tudjuk, hogy minden ellenőrzés nélkül is bizonyos összeget a kiadó időn- kint befizetett a pénztárba, miként azt annak idején a pénztáros nyugtázta is. Ezért a kiadót elismerés illeti. Mi állandó és biztos jövedelmet akarunk házunk javára teremteni. Amikor ezt tesszük, nem fogjuk nézni, hogy kizárólag „Szat- mármegyei Irká“-t használjunk, hanem megfigyeljük az irka minőségét, a gyártóját. Ha a minősége jó és magyar gyártmány, akkor a harmadik követelésünk csak az lesz, hogy a szelvény értékét általa házunk javára biztosítsuk, még szelvény nélkül is. Hogyan ? A dolog nagyon egyszerű! Minden iskolának tanév elején rendtartási nyomtatványokra, könyvekre van szüksége, miket a falusi kis üzletben beszerezni nem lehet. Meghozatjuk Szatmárról, Nagybányáról, esetleg Nagykárolyból. Ezen költséggel meghozatjuk évi irkaszükségletünket is, egy gyermekre 10—15 irkát számítva azzal a kikötéssel, hogy szatmármegyei irkához nem ragaszkodunk, elfogadunk hasonló minőségű magyar gyártmányú más irkát is olyan árért, amennyit rendes körülmények közt tömeges vételnél csomagjáért fizetni szoktak, ha az utánuk járó szelvények értékét Szatmáron az egyesületi pénztárba, Nagybányán Székely Árpád kezeihez, Nagykárolyban az illető köri elnök megbízottjának a megrendelést foganatosító kereskedő kifizeti, ennek megtörténtét az irkák számának és az utánuk befizetett összegnek feljegyzésével a pénzt felvevő pénztáros, köri elnök vagy megbízottja sajátkezű aláírásával a számlán igazolja; ezt a számlát, a kereskedő külön állítja ki az irkákról, és a megrendelő tanítónak a csomaggal küldje el — a szelvények nélkül. Ezen követelésünket megtagadó kereskedőtől semmit sem vásárolunk. Ennek meglesz az eredménye! A tanító a hozatott irkákkal nem kereskedik. Hanem a he- szerzési áron értékesíti azokat. Ekként a szegény gyermekeken is sokat segíthet amellett, hogy a saját gyermekei nevelése és taníttatása végett emelt internátusunk érdekét is szolgálja. Városon sincs nagy szükségünk a szelvényekre. Itt a legtöbb idegen kézre kerül, vagy elvész. Itt valamelyik igazgató vagy köri elnök által megpecsételt irkákat használtassunk. Egy pár ezer irkát bármely kereskedőnél egy tanító jelenlétében, vagy egy-két gyermekkel egy-két óra alatt megpecsételtet. A szelvények értékét a kereskedő ellennyugtával az illető igazgatóhoz vagy köri elnökhöz a jelen volt tanitó kezén keresztül befizeti. Ennek keresztül viteléhez a szelvények nem kellenek, csak azt kell tudnunk, hogy értékük a kétfilléres irkánál 100 darabonkint 20 fillér. A rajzfüzeteknél 100 darabonkint 1 korona,
