Tanügyi Értesítő, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1909-11-25 / 9. szám
tanügyi értesítő 9 hogy a gyermekek lelkére az iskolán kívül tapadt, salakból mennél kevesebb vagy éppen semmi se maradjon meg. Őrt áll, hogy ilyen módon a gyermekek utján köznapi élet iszapos hullámai az iskolába be ne csapjanak. Az a vágya, hogy az iskola a testvériességnek, az egyenlőségnek olyan mocsoktalan vára legyen, amely ideálokkal telítse meg a sarjak lelkét. Lelkes napja az igazságnak és a honszeretetnek. A faji összetartásnak tudatát ülteti és építi lankadatlan buzgalommal. Az ez iránt érzéketlenek lelkében világosságot igyekszik gyújtani, hogy a közös haza, az ugyanazon föld s az azon lakó emberek egyesitő összeforrasztás szeretete utján a testvériességet mindenki megértse, aki e hazában lakik, aki Magyarország földjének termőerejéből él!! Tisztelt ünneplő gyűlés! Régi ismert igazságokat érintettem. Szándékosan tevém. Az idő változik s e változás az iskola rendszerében is átalakíthat egyet-mást. Azonban az elmondott igazságok örök vezéreszméi maradnak az iskolának, ideáljai a tanitói munkának. Ezeket szolgálta a lefolyt 25 év alatt a nagysomkuti állami iskola is. Ezekkel az igazságokkal indult el a további munkára s kívánom, kívánjuk, hogy tehesse azt nagyobb erővel, nagyobb arányban, sokkal könnyebben, hogy egyesítsen e községben mindenkit az erény, az értelmi világosság és a magyar haza megszeretésére és megbecsülésére. Ez óhajtással ennek teljesedése reményével üdvözlöm az egybegyűlteket s az ünnepi gyűlést örömmel nyitom meg. Nagybánya, 1909. okt. 26. Székely Árpád. A Túr eredeténél» — Irta: Marosán János. — (Folytatás.) A csúsztató a maga nemében igen érdekes alkotmány. Hatalmas bükkfa-törzsök hasábból készült válu ez, melynek hossza majdnem két kilométer. A belsejében előforduló hézagok és liasa- dékok mohával vannak gondosan kitömve, hogy a rajta lejövő viz ki ne folyjék. A csúsztató körülbelül 80—100 cm. széles s a kifogó közelében mintegy 150—200 méter hosszúságban cölöpökre van fektetve. A csúsztató mentén lehet csak fölfelé illetve befelé haladni a mellé fektetett gyalogpallón. A csúsztató a kifogó közelében bizony magasan fekszik. Most visszagondolva, hogy mily magasan jártunk a szűk pallón, a lezuhanás gondolata rémesen bántja képzeletem, mert 8—10 méter magasságból lebukni, a kirándulásnak nem lett volna valami kellemes emléke. De hát hogy is mondja Jean Paul: „A félénk megijed a veszély előtt, a gyáva a veszélyben, a bátor a veszély után.“