Tanügyi Értesítő, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1909-09-25 / 7. szám
4 TANÜGYI ÉRTET1TÖ A vegyes nyelvű állami iskolai növendékeket az illető hitoktatók nem anyanyelvűk, hanem vallásuk szerint csoportosítva külön tanítják a vallásra. A g. kath., vagy g. kel. vallású magyarok és oláhok együtt részesülnek hitoktatásban. Ha Magyarországon az oláh püspök az állami iskolai hitoktatóknak megtilthatja, hogy a g. kath. vagy a g. kel. hittant az állami iskolában magyarul is ne tanítsák, akkor — mondjuk — akármelyikünk g. kath. vagy g. kel. vallású magyar gyermeke és sok másé is mit tegyen, mivel oláhul egy szót sem ért? A r. kath. hitoktató el nem fogadja, ügy a ref. hitoktató sem. Ezzel az egész családot vallás változtatásra kényszeríthetik. Nem ismeretlen előttem legközelebb is egy tisztviselő esete, kinek állami iskolába járó g. kath. vallású gyermekét — holott ennek soha senkije sem volt oláh — a g. kath. hitoktató a felháborodó szülők jelentése szerint oláh imádkozásra kényszeritette, a hittanra is csak ezen a nyelven akarta tanítani vármegyénk egyik városában. Mi tehát ez? Nem egyéb, mint a legerőszakosabb oláhositás: a magyar g. katholikusok eloláhositásának erőszakos végrehajtása még akkor is, ha annak a vallás nagy kárát is vallaná. S mi a miniszter rendelete? Ez tulajdonképen engedmény arra nézve, hogy a magyar tanítási nyelvű állami iskolában a hittant a magyar mellett oláhul is lehet tanítani, mert — azt hisszük — magyar tanítási nyelvű iskolába a magyaron kívül más nyelvnek a használását bevinni a kormány engedélye nélkül nem is lehet. Ezen rendelettel nyertes oláhaink az engedményt úgy köszönték meg, hogy most még a magyarul beszélni tudó állami iskolai növendékeket, sőt a szín magyarokat sem tanítanák magyarul a hittanra. Azon már túl vagyunk, hogy ilyen úton történő oláhositás lényeges befolyást gyakoroljon állami életünkre. A fejlődésnek indult magyar nemzeti irányzatot államunkban semmi mesterkedés sem állíthatja meg. A nemzet egységét az iskola rövidesen ugyan nem teremtheti meg. Ezt a néptömegek egymásra való hatása intézi el lassan, de feltartózhatatlanul. A nép önnevelésének, helyesebben nevelődésének „holt pontja“ nincs. Politikai so-
