Tanügyi Értesítő, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909-05-25 / 5. szám

tanügyi értesítő 7 is kettős eredménnyel szolgálhatnák. Erről, azt hiszem, nem szük­séges bővebben beszélni. Én az „Egy orvos“ által felvetett „felcser-tanitó“ eszméjét, a tanítónőkre is értve azt, nemcsak megvalósíthatónak és hasz­nosnak mondom, hanem annak, mint a haza javát célzó eszmé­nek, mielőbbi gyakorlati alkalmazását is szükségesnek hirdetem, hogy ne legyen senki széles e hazában, ennek még legelrejtettebb zugában sem, aki panaszra nyitná ajkát azért, mert a magyar állam segítő kezét tőle elvonta vagy érte ki nem nyújtotta. Ht'ifi tin ff. Hazafiasság érzelmének fejlesztése. Tompa egyik költeményében mondja: „Szivet cseréljen, ki hazát cserél.“ Ennek igazságát csak az érezheti, kit az élet oly megmásíthatatlan körülmények közé sodor, melyek kényszerítik el­hagyni azt az édes szülőföldet, hol bölcsőjét ringatták. A messze idegenben lakónak fáj a szive az édes anyaföld után, a bőség és jólét sem képes szivéből ezt a sajgó érzelmet kioltani, mit hon­vágynak mondunk. A haza iránti szeretet ösztönszerüleg van szivünkbe oltva, de lehet, sőt kell azt fejleszteni, mert hiszen a szivünknek leg­nemesebb, legideálisabb érzelme. Ezen érzelem adja meg a lán­goló szeretetet és ragaszkodást a haza iránt, azt a hő óhajt, hogy felvirágozzék, azt az erőt, hogy munkáljuk annak jólétét és bol­dogulását s ha vészteljes fellegek fenyegetik, készséggel áldoz­zuk fel megmentésére vagyonúnkat, sőt életünket is. Ily ideális érzelemre természetesen csak az érett kor képes, különösen az erősebb nem : a férfi; de hogy a hazafiasság magasztos voltát megismerjük, már serdülő gyermekkorban kezdjük fejleszteni. — A haza iránti szeretet első jele azon ragaszkodás, melyet a gyer­meki szív az édes szülei ház iránt érez! Örökre feledhetlen ma­rad mindenki előtt az édes otthon, hol az élet legboldogabb szakát, a gyermekkort töltötte ; mennyi fájdalmat okoz, ha ezt a drága helyet elhagyni kénytelen, milyen hevesen emlékszik vissza arra a feledhetetlen helyre, mit otthonnak nevezünk. Ezen ragaszkodás az édes szülőföld iránt veleszületett tulaj­donsága a gyermeki szívnek, de hogy eme természetes éjzelem hazaszeretetté fejlődjék, az iskola feladata, az érettebb kor majd az életben, a cselekvés terén, hazafiassággá érleli. A hazafiasság érzelmének fejlesztése céljából szerény néze­tem szerint a következő eszközöket tartsa szem előtt a tanító : 1. Igyekezzék, hogy a gyermek szivét nemes büszkeség hassa át az iránt, hogy szent kötelességének tartsa az iskola jó hírnevét nemcsak fenntartani, de emelni is.

Next

/
Thumbnails
Contents