Tanügyi Értesítő, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909-04-25 / 4. szám

tanügyi értesítő 17 6. Az 1870. év előtt alkalmazásban volt tanitók összes szol­gálati ideje nyugdíjazáskor beszámittassék. 7. A tanítói föld jövedelme számíttassák be a nyugdíjigénybe és pedig az illető községek területén szokásos haszonbérek át­laga szerint. 8. A tanítói járulékoknak egy százalékkal való emelése mellett emeltessék az iskolafenntartók évi hozzájárulása is tanítói állásonként 24 kor.-ról. 35—40 kor.-ra. Az állami hozzájárulás kulcsa pedig a tanitók létszáma legyen, mely minden 10 évre előre megállapítható olyképen, hogy minden 100 után után 3000 korona fizettessék. Az 50-nél kevesebb maradjon figyelmen kívül, de az 50-nél több mindig 100-nak tekintendő. 9. A teljes nyugdíjra jpgositó szolgálat ideje 40 évről 35 esztendőre szállíttassák le. És pedig: a) a 35 év teljes nyugdijat biztosítson; b) 5 évi szolgálat mellett végkielégítés 2 évi fizetés; d) 10 évi szolgálat után 40 százalék nyugdíj; e) 10—30 évi szol­gálat közben minden szolgálati év után 25 százalék emelkedés; f) 30—35 szolgálat közben minden szolgálati év után 2 százalék emelkedés. 10 A szolgálati idő kezdete — a tanító életkorától függet­lenül — az eskütétel napjától számittassék; sőt az eskütételt megelőző állandó helyettesítési idő is betudassék a szolgálati időbe. 11. Nyugdijazásnás a csonkaév a szolgálatból le ne hites­sék, hanem a megkezdett munkaév egész évnek számittassék. 12. Akár tanítói működése alatt, akár nyugdíjazott állapot­ban haljon el a tanító, hátramaradottai vagy eltemetői az elhunyt legutolsó évi illetményének 25 százalékát kapják temetkezési já­rulékul. 13. Nyugdíjaztatásoknál a lakáspénznek legalább fele, to­vábbá az igazgatói, ismétlőiskolai és iparostanonciskolai dij is számittassék be a nyugdíjba. 14. A tanítói nyugdíjigény a tanítónak más helyre való át­helyezése illetőleg elköltözése folytán lejjebb ne szálhasson, mint már az előbbeni helyén volt. 15. A felekezetek által fentartott kántortanitói állások tanítói fizetése különittessék el a kántori illetményektől; az igy elkülö­nített tanítói fizetést szükség esetén egészítse ki az állam a meg­állapított minimumra s ez legyen alapja a kántortanitó leendő nyugdijának. 16. Amig a tanító nyugdijképessége — a maga személyére — a 10 szolgálati évnek a betöltésével kezdődik: hátramaradottai, nevezetesen özvegye és árvái, azonnal, tehát tekintet nélkül a nyugdijintézetbe való belépés idejére, nyugdíjra, illetőleg nevel­tetési segélyre jogosultak legyenek. 17. A tanító vagy tanítónő (óvó vagy óvónő) özvegyének nyugdija az elhunyt házastárs beszámítható teljes fizetésének 50% legyen.

Next

/
Thumbnails
Contents