Tanügyi Értesítő, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908-06-25 / 6. szám

tanügyi értesítő

9

I—II. osztálya egyenlő a mi V—VI. osztályunkkal; ott a legtöbb helyen az évvégi vizsgálatok szintén részlegesek, tantárgyankéntiek és a vizsgálatok hivatalosak a nyilvánosság kizárásával folynak le. Miért ne lehetne ez igy az elemi iskolánál is? A végzett munka és kötelesség teljesítés megbirálása úgysem a nagy közönség hivatalos kötelessége, hanem a felsőbb tanügyi hatóságunké, az pedig a nyilvánosság kizárásával is megtudja állapítani, hogy a tanító miként végezte el a kötelességét. Avagy más tisztviselőt vegyünk elő. A hivatalfőnök midőn mellérendeltje működését felülvizsgálja: pl. a kir. törvényszéki elnök valamely kir. járásbíróság ügymenetét és kezelésének vizsgálatát nem a nyilvánosság előtt végzi el, hanem hivatalos utón s kérdem most már, hallott-e valaki olyas valamit, hogy a közvélemény, a társadalom nem volna megelégedve a járásbíróság működésével ? Még az elmarasztaltak is sok esetben nagyon is megvannak elégedve a bíróság működésével.

Hogyan történnék az osztály beosztás? Természetesnek látszik, hogy az elmondottak után talán, — tehát nem állítom határozottan — minden tanító arra igyekeznék, hogy az I. vagy a

II. osztályt vezesse, miután a két osztály tananyaga legkevesebb, óraszámai is kevesebbek, igy a részleges vizsga is ezen osztályokban ér leghamarább véget. Ez nem lehet akadály, mert bár tény, hogy e két alsó osztály tananyaga óra száma kevesebb s igy látszólag hamar végezhetünk vele, nem az a fő kérdés, hogy minél gyorsabban végezzünk hanem, hogy a tananyagot feldolgozta. De tegyük azt fel, hogy mindezek dacára, mégis beállana a részben is teljesen osztott iskolánál, hogy egy-egy tanító csak az első vagy második osztály vezetésére törekednék; ott van a felmenő rendszer, mely osztó igazságként áll közöttünk*) és mindenkinek egyenlő mértékkel osztja a terhesebb vagy — ha ugyan erről szó lehet — könnyebb munkát.

Igyekeztem a tanévvégi vizsgálatoknak általam proponált módját szerény tehetségem szerint oly világításba helyezni, melyből könnyen kivehető a tiszta, önzetlen szándék, egy tanügyi reform célja. Lehetséges, hogy e kérdés megvitatása, egészségesebb eszmékkel, módokkal való felruházása még szükséges, de hiszen a tűzben tisztul meg az arany, nagy e kérdés és a viták, hozzászólások, eszmecserék folyamán alakulna ki egy teljesen s egészen kiforrott érett javaslattá, mely hogy minél hamarább testet öltsön — mindnyájunk nevében szívből kívánom.**)

Szatmár-Németi. IMtu-ttsdn Jmttts.

*) Nem kérünk belőle. Az iskola nem a tanítóért van, hanem a tanitó az iskola növendékeiért. A tanitó érdekeiért egy generáció jövőjét soha sem szabad kockára tenni. Szerk.

**) A szatmár-németi-i ref. gimnázium vizsgálatait az itt előadottak szellemében végzi el. Az igazgató jelenlétében tanév végén a kétes jegyű gyermekek behatóan megvizsgáltatnak és ezzel sorsuk eldül. Ha könnyűnek találtatnak, menekülésük sincs. A vizsga véletlensége őket a sárból ki nem huzza. Szóval itt a németes vaskalapot kikezdték. Ezen kivül van nyilvános „záró vizsga“ is. Ezen a szülők jelenlétében azok szólittatnak ki, kiknek valamelyik hazzátartozója a „vizsgá“-ra eljött. De már ez az előre kiállított