Tanügyi Értesítő, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1907-03-25 / 3. szám
4 tanügyi értesítő tatta az apa s hogy annak az ácsnak helytelen okoskodása nyomán fiam téves nézetét eloszlassam, egész erővel, világos példákkal bizonyítottam.“ Ez az eset csak egy a sok közül. És ez arra int, hogy nemcsak az iskolában, hanem legszorosabb környezetiinkben- is éber figyelemmel őrködjünk, hogy a tiszta [becsületnek, az ember megbízhatóságának, a kitartó munkásságnak ereje jobban elősegít az életben ma és ezután is mindig, mint az a veszedelmes irány, mely a társadalmi rendet gyökerében támadta meg s a fegyelmet, az embertársi szeretetet, a tekintély elvét semmiben sem veszi. Mélyítsük az erkölcsi nevelésnek irányát fenn és lenn: mindenfoku iskolában, hogy a beteges társadalmi felfogásnak irányát egészséges területre vigyük át. Nagy feladat ez, de aki feladatát igazán akarja betölteni, az másként nem tehet! Nagybánya, 1907. febr. 4. Székely Áe/ttítl. A fiu-kézimunka múltja és jövője. A gyermek testi és lelki erőinek összhangzatos fejlődési elve folytán az Uj Tanterv és Utasítás a kézügyesség fejlesztését a kézimunka tanítását követeli. Ezen uj követelmény megvalósítása által egy lépéssel ismét előbbre haladt az elemi népiskola célja felé: tanulóit a praktikus életre előkészíti. Ezt a nemzetek már a klasszikus korban is e szavakkal hirdették: „Non scholae séd vitae discimus.“ / E jogos követelmény főharcosaihoz tartozott a hírneves Comenius is, ki egész életét a nevelési rendszer javításának szentelte és valóban prófétája is lett a gyakorlati tanmódnak. Ő ugyanis nemcsak elméleti dolgokra tanította a gyermeksereget, hanem a praktikus életkövetelményeket is megismertette velők. Comenius volt az, aki figyelmeztette a középkor tanférfiait, hogy a lélektan törvényei szerint: a szavak tudását előzze imeg az ismeret, vagyis a tárgyak szemlélete a szemléleti oktatás alapján. A híressé vált „Orbis Sensualium Pictus“ cimii műve volt a gyermekvilág első képes könyve és egyszersmind segédkönyve az általa életbe léptetett nézleti oktatásnak. Comenius elve az volt, hogy miután az ember a munkára született, miként a madár a repülésre, kötelességünk ezen életcél elérésére képesíteni a gyermekeket a mindennapi tanitásunkkal, A „Didactica Magna“ cimü művében ezt olvassuk: „Már az öt éves gyermeket szoktassuk munkálkodásra, ne hogy megkedvelje a tétlenséget.“ Comeniustól ered e találós megjegyzés is: „Amit űzni akarunk, azt cselekedve meg is kell tanulnunk.“
