Tanügyi Értesítő, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907-11-25 / 9. szám

TANÜGYI ÉRTESÍTŐ

17

A városi és vármegyei törvényhatóságok neveinek írásáról az 1886. évi XXI. t.-c. §-ában használt írásmód az irányadó tehát: Hódmező-Vásárhely ; Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun ; Gömör és Kis-hont stb.

A vármegye szót a vármegye nevétől külön írjuk: Szatmár vármegye, Maros-Torda vármegye.

Hasonlóképen kötőjellel kell írni több külföldi összetett földrajzi nevet: pl. Szent-Pétervár, Vörös-tenger; nemkülönben az ilyen összetételeket is, mint Ausztria-Magyarország.

Az utcák és terek nevét kötőjellel szokás írni: Muzeum- körut, Petőfi-tér; de a kettős személynévvel összetetteket kötőjellel nem kell összekötni: p. o. Arany János utca, Deák|Ferenc tér.

Egyáltalán a magyar helységnevek írására nézve az országos községi törzskönyv írásmódja kötelező.

A földrajzi nevekből képezett mellék-neveket egybeírjuk pl. szatmárnémeti polgárok, szolnoknobokamegyeiek. Az utca nevekből valókat nem egyesitjük, ha az első tag maga is tulajdonnév pl. a Ferenc-köruti házak, (ellenben bécsutcai, királyutcai).

Megjegyzendő azonban, hogy a mint az 1898. évi IV. t.-c. 5. pontja is kiveszi a törvény illető szakaszának rendelkezése alól a tankönyveket, midőn a hivatalos névtől eltérő történeti, vagy közhasználatú elnevezés magyarázólag való feltüntetéséről van szó: igy a fent idézett miniszteri rendeletben foglaltak sem szoríthatják a tankönyvirót az országos törzskönyv bizottság helyesírására akkor, midőn valamely helynevet vízrajzi, nyelvészeti, irodalmi, vagy történeti szempontból a kiejtés, régi közhasználat, vagy régi helyesírás szerint akar feltüntetni.

Mindezekről cimet tudomás és szoros miheztartás végett értesítem.

Szatmár-Németi, 1907. október hó 11 napja.

4767—1907. tfsz.

Az állami és államilag segélyezett községi elemi népiskolák és ovodák gondnoksága, iskolaszéke, illetve felügyelő-bizottsága és igazgatóságaihoz.

Miheztartás végett értesítem cimet, hogy a vallás- és köz- oktatásügyi miniszter ur folyó évi okt. 13-án kelt 15.330 szánni rendeletével az állami gyermekmenhelyek kötelékébe tartozó s elhagyottá nyilvánított óvó és tanköteles gyermekeket, kiknek az 1904. évi október hó 17-én 73.390 számú miniszteri rendelettel az állami és államilag segélyezett községi óvodákban és elemi iskolákban általános tan- és óvásdijmentesség engedélyeztetett, annak beigazolása alapján, hogy tényleg az állami gyermek- menhely kötélékébe tartoznak, minden külön szegénységi bizonyítvány követelése nélkül, az összes állami és államilag segé