Tanügyi Értesítő, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907-04-25 / 4. szám

TANÜGYI ÉRTESÍTŐ

11

dár-rajzok. Vész madár, varjú, hattyú, sármány, vidra, óriás- és csörgő-kigyó, vadgalamb, selyem hernyó (testvérének könyvéből rajzolta ez utóbbi állatokat).

III. oszt. más gyermek: Óra sulyokkal. Pápaszem, villa, csizma, iiveg, olló, bányamotor szekerekkel. Csillén Disznó. Katona lóháton, és egy gyermek csodálja. Pipa.

A többi rajzok a fenti rajzoknak különböző felfogásai és kivitele.

Ezekből látható, hogy a gyermek szereti a csoportos jeleneteket ábrázolni és színezéssel bizonyos természetességet adni. Sokszor igen szép színezést találok ; különösen egy szamárra terített ruha darab igen szépen — kockaszerüleg — színeztetek. Sok torz-alak is van, de ezt nem szabad gyalázni, mert a gyermek kedvét elvesszük; ezekből fejlik a tökéletes megfigyeléssel és rajzolási képességgel a jó rajzoló. E rajzok hasonlítanak a vad népek rajzaihoz; sok az egyiptomi kezdetleges rajzokhoz, mintegy mutatva a gyermekben a kultur fejlődésnek kezdetlegességét, melyből — mint az emberiség — a gyermek is fokozatosan fejlődik. E fejlődés szemlélete és tanulmányozása a tanító munkáját örömmel fűszerezi.

b) Az agyagmintázás.

Az első kérdés agyagot használjunk a mintázásra vagy az úgynevezett léptét. Az agyag — ha nem eléggé finom — megrepedezik. Az agyagmunkát ki kell égetni.

A lépt vagy agyagpala hamar szárad és kőkemény lesz ; nem repedezik. A festő-művészek is szeretik ; ők Fernezelyről hozattak kitűnő léptét.

Ezt a gyermekek maguk kutatták fel. Többféle lépt van ; nem mindenik alkalmas. A földes agyagos, vagy túl kék lépt nem jó. Az első, hogy deszkát szerezzünk be, min a léptét formálják. Egy deszka darab — 40—50 cm. hosszú és 25—30 cm. széles — majdnem minden háznál van, kereskedői ládákból is csináltathatunk olcsón ilyen táblát. Azonkívül fakést és favésőt készítünk és kész az eszköz, a mintázást megkezdhetjük. Főszerepet játszik benne a kéz. A kézzel az alakot nagyban kiformáljuk, a gyermekek a tanító után formálnak. A gömbölyitésnél a tenyér, mélyítéseknél és domborításnál az ujjak viszik a főszerepet. Sőt még a fakés munkálatai után is van az ujjnak szépítő szerepe. A fakésnek inkább filigram munkánál, mint pl. az emberi szem készítésénél, van szerepe.

A mintázásnál nincs szükség nagy előképzettségre, csak meg kell kezdeni és keveset mutatni, majd csinálnak a gyermekek jobb alakokat, mint maga a tanító. Módszere a tanításnak az, hogy a készítendő tárgyat lássák a gyermekek. Kezdetben látható tárgyakról mintázunk, de emellett szabadfolyást engedünk a képzelet után csinált alakoknak is. Ha nem jól csinálják, pontosabb megfigyelésre szólítjuk fel. A gyermek otthon meg-