Tanügyi Értesítő, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1907-03-25 / 3. szám
tanügyi értesítő 17 nyárön majálist tartottunk s olyan bevételt produkáltunk, hogy a tűzoltáshoz szükséges eszközöket mind beszerezhettük s azonkívül kőtára és könyvtárra is bőven jutott. Mikor iáidig az előre nem látott esemény bekövetkezett s az én ifjúsági egyesületem egyik virágát kisértük dalárdánk gyászhangjai mellett örök nyugalmára, e hangoknak hallattára kicsinye, nagyja, férfiak és nők hangos zokogásban törtek ki s haza jövet nem fogytak volna ki a magasztalásből s egy szívvel és szájjal vallották, hogy ennyi munka után csakugyan nagyon kevés a fizetésem s ők maguk fognak megmozgatni minden követ, hogy azt feljebb emeljék. Ennyi jó indulat engem is elérzékenyitctt, szemembe k őny szökött s a benfentes embereknek hálámat csak meleg kézszo- ritással köszöntem meg. Én a dolog sikerében mit sem hiszek, de a jó indulat igen kellemes örömet szerzett s jutalmul minden valószínűség szerint ezt teendem el. Majd megírom, mi történt; most isten veled ölel régi barátod N. N. 24-ik levél. Kedves Barátom! Ösmertem egy jó vérü, vastag nyakú magyart, kinek mikor a család szaporodását jelentette a tudós asszony, igy kiáltott - fel: ha fiú, hadd jöjjön reggelig, ha lány egyenkint, mert ez is pénzt jelent, még pedig mmden lány kétezer, minden fiú négy ezer' forint ajándék. No ha én ezzel a magyarral tartok, olyan mérhetetlen gazdag vagyok, mint egy nábob, s egy egész hadsereg felett rendelkezem. Csakhogy, mint a hadsereg részére pénz, pénz és pénz kell, az én seregem kenyér, kenyér és kenyér után ordít és folytonosan lázong, mint valami orosz alattvaló és én ezt a kenyeret a két és négyezer forint ajándékból nem tudom beszerezni; de ott állok, hogy a magam keresménye is kévés lesz maholnap. Az uralkodói zsarnokság bennem is megvan, mint a cárban, de igazság érzetem nem engedi hogy seregamet jogos kérelmükkel elutasítsam, hát kénytelen vagyok őket "kisebb vagy nagyobb porcióra ítélni. E hét változatú orgona minduntalan bömböl s mindig őrölne mint a jó malom, de hát mit egyenek az Isten adták ha olyan gyenge a fináncia s csak igen mérsékelten jut mindenre. Szerencsém, hogy e jó nép minden fösvénysége mellett is juttat hol ezt hol azt s ez aztán sokszor kisegít a sárból. Különösen jól fog a kolompér és tök; ehez nem kell zsírozó, (nincs is) aztán hamar megtömik a poklot, és hallgatnak.
