Tanügyi Értesítő, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907-03-25 / 3. szám

TANÜGYI ÉRTESÍTŐ

13

kedves gyermekeim, — aminek még ma sincs vége. Az 1848-hoz közel eső időben Európaszerte megmozdult a nép. Szabadság, egyenlőség, testvériség: ez volt a jelszó. Nemzetünk vezérei alkalmasnak találták ezen mozgalmas időt arra, hogy elavult társadalmi intézményeinket, kormányrendszerünket gyökeres újításnak vetették alá s alkotmányunkat kibővítve, alaposan körülbástyázva, egyszer s mindenkorra útját vágják az osztrák törekvéseknek. Azonban a fennálló hatalom nem akarta megérteni a nemzét békés szándékát s ellentétbe helyezte magát a kor szál- lemével. És hogy a felvilágosodást hirdető uj eszmék áramlatától a népet távol tartsa, igyekezett az utakat eltorlaszolni, melyeken csak szétterjedtek. Például a Kossuth által szerkesztett lap postán való szétvivését rendeletileg betiltotta; — mindhiába. A vármegyék hajdúik által továbbították a nagy népszerűségnek örvendő újságot. Később erőszakosabb eszközök következtek. Kossuth Lajost, br. Wesselényit s még többeket, akik az alkotmányos küzdelmek első csatasoraiban harcoltak, bebörtönöztefte a kormány. Eme törvénytelen eljárásnak az lett az eredménye, hogy az uj eszmék még nagyobb népszerűségre tettek szert és hazánk akkori fényes tehetségű vezérei mind egy táborba terelődtek. A vezető férfiak között különösen Kossuth L. volt az, ki az egész nemzet szivét megtudta hódítani. Az ő lángoló szónoklatainak, gyújtó iratainak köszönhető, hogy a 47-48-iki orsz. gyűlésre a nemzet olyan követeket küldött, akik az alkotmány szélesebb alapokra való helyezését és körülsáncolását erélyesen követelték. A bécsi kormánynak ez nem tetszett, de tekintettel a zugó, morajló magyarországi hangulatra és tekintettel az európai állapotokra, ezúttal nem mertek a nemzet akaratával szembe szállani.

Egy hires szónok igy fejezte ki a bécsi kormány akkori tusakodását: égzengéskor, mikor a villámok cikáznak: reszketnek az ökrök.

V. Ferdinánk királyunk szügségesnek látta, hogy személyesen és magyar beszéddel nyissa meg a pozsonyi orsz. gyűlést. Ezen orsz. gyűlés fontos munkálatod végzett, ez dolgozta ki a kor szellemének megfelelő uj alkotmányunkat. A hires 48-as törvények ekkor születtek meg. A pozsonyi orsz. gyűlésen folyó mozzanatokat éber figyelemmel kisérte a nemzet, de különösen a pesti ifjúság és hazafias érzésének ő is kifejezést adott.

1848. március 15-én Vízvári Pál, Petőfi Sándor, Irinyi József, Irányi Dániel, Jókai Mór és Szulyovszki Gyula vezetése alatt az egyetemi ifjúság gyűlést tartott. Csatlakozott hozzájok Pest ás Buda összes polgársága s igy igazi lelkes nemzeti tüntetéssé növekedett a 15-ike. Tüzes beszédek hangzottak el, Jókai olvasta fel azt a hires 12 pontot, amelyben benfoglaltatott a magyar nemzet kívánságainak javarésze. Nyomban azután Petőfi ajkáról hangzott el a riadó :' Talpra magyar, hi a haza. Tetőpontra emelkedett ekkor a lelkesedés. Már a Il-ik versszak