Tanügyi Értesítő, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1907-12-25 / 10. szám
14 tanügyi értesítő vannak a népnevelés kiváló fontosságinak s lelkűk egész melegével annak fejlesztésén munkálkodnak; de hogy ilyen váratlan, jellemzős fordulat álljon be, hogy a népnevelés nemzeti jellege s a néptanítók helyzete ily hatalmas lépéssel vitessék előre, — akkor Nagyméltóságod politikai súlyára és erkölcsi tekintélyére volt szükség. — Igaz, hogy a tanítóság egyes töredékeinek jogos kívánságai még kielégítést nem nyertek, de hiszen éppen Nagy méltóságod volt kegyes kijelenteni azt, hogy a tanítók fizetés rendezése nem tekinthető véglegesnek, ez csupán az alap m'elyre fel lehet építeni a jövőt. — Ez a sugár — egy hosszú és küzdelmes időszak első fénysugara, mely csekély kivétellel — jótékony meleget áraszt a magyar tanítók hajlékaiba, s hogy ismételten Nagyméltóságod szavait idézzem az a fény nem az alkony sugara, hanem a felkelő nap világossága. És most, amikor a minden irányú haladás ösvényét a kormány bölcs vezetői igaz magyar faj szeretettel megjelölték, midőn népnevelési, köz- gazdasági s általában sociális szempontpól korszakot alkotó javaslatok és intézkedések tétetnek, most midőn az összhangnak teljesnek kellene lenni, a nemzetköziség szabad gondolkozás és a magyar föld szülte kisebb nemzetiségek az állam legerősebb fentartó oszlopát a vallás-erkölcsösséget és a hazaszeretetet akarja megdönteni. — A legerősebb a cultura kapuit döngetik, mert érzik, tudják, hogy ez a nemzet megdönthetien erőssége. — Azonban sem a pécsi szózat, sem a magas évekről átsuhanó s nyomtalanul elenyésző szellő nem érintheti a nemzet által Nagyméltóságod homlokára illesztett babért. S ha a szent hazaszeretet zászlóját, melyet Nagyméltóságod fenn lobogtat a roszakarat megtépni igyekszik is: „hiszen a tépett zászló a harcok legszebb dicsősége s a győzelem legszebb szimbóluma. Ezt az igazán nehéz és küzdemes helyzetet egyedül azon tudat enyhítheti, hogy a nemzet jobbjai Nagyméltóságodat tisztelettel és szeretettel veszik körül és lelkesedéssel támogatják nemes törekvéseiben. Ezek között első helyen és sziklaszilárdabban áll a hazafias magyar állami tanítóság, Nagyméltóságodnak Likes hívei és magyar nemzeti népoktatás fáradhatatlan munkásai. A „Magyarországi Állami Tanítók Országos Egyesülete“ tiszteletteljes hódolatának és még hálájának óhajtott kifejezést adni, midőn Budapesten augusztus hóban tartott közgyűlésén Nagyméltóságodat lelkesedéssel örökös tiszteleti tagjává választotta meg, amelyről szóló oklevelet van szerencsém Nagyméltóságodnak átadni s egyben kegyes engedélyét kérni arra, hogy az „Állami Tanítók Országos Egyesülete“ a „Budapesti Ferenc- Jézsef Tanítók Házában“ Nagyméltóságod nevére jótékony célú alapítványt tehessen le. Fogadja kegyelmes uram szeretetünk és hálánk ezen csekély jelét oly szívesen, mint amily igaz szívből jövő érzelem kapcsán nyújtjuk mi azt. Midőn az „Állami Tanítók Országos Egyesülete“ részére s általában az állami tanítók részére Nagyméltóságod jóindulatát kérem, egyúttal lelkem mélyéből kívánom, hogy Nagyméltóságod minden jó magyar örömére és büszkeségére, sokáig éljen !! 1 (Lelkes éljenzés) A miniszter ezekben válaszolt: — Midőn ennek a tárcának a vezetését átvettem, éreztem, hogy két irányban kell működést kifej'tenem: a népművelés munkásainak helyzetét kell, mennyire a mostani viszonyok csak megengedik, megjavítani s egyszersmind a népoktatás nemzeti tartalmának megerősítéséről kell gondosgodnunk. Mindkét téren, megvallom, csak töredékes munkát végeztünk, de nagy nemzetek példája mutatja, épen a legsikeresebben működött nemzetnek, az angol nemzetnek példája mutatja, hogy az egészséges reformok azok, amelyek nem valami elméleti, apriorisztikus gondolatból, az Íróasztal mellől kerülnek ki, hanem azok, amelyek az élet szükségleteinek megfelelőleg folytonos fejlődésből, folytonos
