Tanügyi Értesítő, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907-10-25 / 8. szám

VI. évfolyam.

Szatmár-Németi, 1907 október 25.

8. szám.

TANÜGYI ÉRTESÍTŐ

NEVELÉS- ÉS OKTATÁSÜGYI SZAKLAP

Felelős szerkesztő: MIHÁLY FERENC

Szatmár,

Rákóczi-utcai állami iskola.

Kiadótulajdonos:

A Szatmárvármegyei Általános Tanitó-Egyesület.

Megjelenik minden hónap 25-én.

Előfizetési ára egy évre 4 kor.

Nép- vagy magyar nemzetnevelés.

A „tanító“ elnevezés abból a foglalkozásból eredt, amit jelent. A tanítással foglalkozók: tanítók; annyira tanítók, hogy mi a tanítást a nevelés elé helyezzük itt-ott még most is, amikor ennek káros következménye nyilván való.

A tudás — az erkölcsi érzés fogyatékossága mellett — a társadalom alkotó elemeit irgalmat nem ismerő tülekedésre vezette. Ez a küzdelmes korszak nagyon is rámutat annak szükségére, hogy a társadalmi jólét megteremtésében nagyobb szerepe van a nevelésnek, mint a tanításnak.

A tanító a papíron átvedlett népnevelőnek. A paeda- gogia a népnevelés papirtengerén hullámokat vetett, locsogott, habzott; de gyakorlati haszna alig volt.

Általános követelménnyé lett: nevelni kell a népet. Ez a néptanító feladata. A tanító: népnevelő.

Ez a munkásság is kezd ugyan tért foglalni. Azonban eredményét sok helyütt meg nem köszönjük.

Az iskolák nyelvi megoszlás szerint külön nemzetiségi, helyesebben idegen nemzeti érzéssel más haza számára is nevelik a népet, mint azt letagadhatlanul bizonyítják a nemzetiségi túlkapások. Az is népnevelés; de nem az egységes magyar nemzeti állam szolgálása.

Közoktatási kormányunk a tanítói munkálkodást törvénnyel szabályozta s abban — mint elrendelt kötelező