Tanügyi Értesítő, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907-01-25 / 1. szám

16 TANÜGYI ÉRTESÍTŐ replése, múltjának azon egyik legdicséretesebb köre, melyben őt, mint a népnevelés buzgó harcosát ismertük meg. Itt működő, régi kartársak beszélik, hogy a szatmári városi tanítók fizeté­sének fokozatos emelkedésénél a legtöbbet az uj polgármester édesapjának köszönhettek, ki legtisztábban fogta fel annak idején a nép művelését eszközlő tanítóság érdekében a közérdeket. Fia a polgármesteri székben a várostól átvett állami iskolák érdeké­nek előmozdítása körül sokat fog fáradozni. — Reményekre feljogosít főügyészi kisebb körű működése, mikor összes hivatal­társainál egymagában többet tett a népoktatás ügyének előbbre- vitele érdekében. A gondnokságnak is a legbuzgóbb tagja. A népnevelésről programmbeszédjében ugyan nem szólott. De igen jól tudja, hogy mily rendkívüli nagy befolyással van a nevelés az emberek életére. Ezt önmagán tapasztalta. Idézzük szavait: „E város iránti szeretetet én is bölcsőmből hoztam, ezen szeretet ápolásában nőttem fel, ez hozott— talán egy kecseg­tetőbb életpályát feladva — a szülővárosom szolgálatába, azok oldala mellett kezdettem a közügyet szolgálni, akiket úgy is­mertek Önök is, mint a közélet puritán jellemű, önzetlen és fáradhatlan munkásait s e városnak feledhetlen emlékű igaz polgárait. És természetes, hogy ezen uj állásomban is elsősor­ban azok tanácsaival fogok élni, akikben ezen tulajdonokat fel­találtam és feltalálom. Ezen becsületes munkához — ezen a város iránt velem született és bennnem élő szeretet által folyton táplált buzgó törekvésekhez kérem tekintetes Törvényhatósági Bizottság és kedves tisztviselőtársaim támogatását és én remélem, hogy ha vágyainkat teljességben el nem is érhetjük, a dolgok rendes menetét, a fokozatos fejlődést minden esetben biztosíthatjuk.,, A népet is ily szeretetre: a város és a munka szeretetére kell nevelni. Erre csak a népiskola vállalkozhatik, mert a népnek nincsenek olyan nevelői, mint voltak derék polgármesterünknek. A népoktatás fokozatos fejlesztése, mindenkori támogatása tekin­tetében mi iránta a legnagyobb bizalommal viseltetünk. , ■ Érdemekben gazdag tanitótársunk MÉDER MIHÁLY *J* I dőlt ki közülünk, hogy nagy csa­ládját, számos barátját és tiszte­lőjét örökre elhagyja. Méder Mihály szatmári róm. kath. elemi iskolai nyug. tanítót a Mindenható magához szólította. Született 1856-ban Metzenzéfen. A képezdét Szatmáron végezte, ahol 1874-ben szerzett tanítói oklevelet. Ez időtől kezdve n. Nits József székesegyházi karnagy mellett segédkezett. Ez képezte ki a zenében. A tanítói pályán 1876. óta működött: Dunapentelén, Turócszucsányban; 1878-tól 1886. augusztus végéig Nagykároly­ban. Szatmárra 1886. szeptember 1-én jött. 1905. szeptember 1-től egy évi szabadságot élvezett. 1906. október 1-től lett nyugdíjazva.

Next

/
Thumbnails
Contents