Tanügyi Értesítő, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1907-05-25 / 5. szám
16 tanügyi értesítő rajzi kézikönyvek, amelyek eddig megjelentek s e tárgynál joggal mondhatjuk, hogy kár könyvet adni a gyermek kezébe. Tapasztalhatni, hogy az a szerzett ismeretet képes összezavarni ahelyett, hogy az áttekintést segítené, ami a tanulók elkedvetle- nedését okozza. E tekintetben egész ellenkezőt mondhatni a történelemről. T. i. az óriási anyaghalmaz majdnem elvégezhe- tetlennek tetszik, de ha megtaláljuk a helyes utat és a gyermekhez férkőző hangot anélkül, hogy annak kedvéért a történeti hűség csorbát szenvedne, akkor tanítványainknak a legkedvesebb tárgyává tehetjük s már a kedvvel való tanulás a haladást és a sikert biztosítja. Az általunk most bevezetett tankönyv a tanítónak és tanítványnak egyaránt hű segítőjévé jó barátjává válik, fényes bizonyságául annak, hogy az anyaghalmaz okozta nehézséget és vesződséget egy jó tankönyv majdnen egészen képes eloszlatni. Alkotmánytani, természettudományi tanításainknak ugyancsak kerékkötői a rossz tankönyvek. Talán nem teszek tanúbizonyságot rossz emberismeretről, amidőn azt merem állítani, hogy nemcsak a nép, de a középiskolákat végzett egyének is ezekből vannak legfogyatékosabban képezve, s ha mégis a népiskolai tanulók e tantárgyakból szép sikert érnek el, az csak a tanító azon fáradhatatlan munkájának, és talán önművelésének is eredménye, mellyel a hiányosan nyert természettudományi ismereteit bővitette és tökéletesítette. Avagy a tucatszámra készülő iskolai természetrajzi és ter- mészettani kézikönyvek sablonossága és felületessége nem-e éppen azt bizonyítja, hogy a természettudományok tanításához még sok szó fér. S ma, midőn a természettudományok nagyobb népszerűségnek örvendenek, mint valaha, azoknak intenzivebb módon való felkarolása a népiskolában igazán egyik főfeladatunk kell hogy legyen s az uj tanterv, mintha éppen a kor intő szavának ellenére óhajtana cselekedni, a. természettan tanítását az V. osztályból, ahol eddig tanítottuk, igazán érthetetlenül mellőzte. A körülményekkel meg kell alkudnunk, már pedig tény az, hogy attól az ideális állapottól még messze vagyunk, hogy minden gyermek, ki középiskolába nem szándékozik tanulmányait tovább folytatni, a népiskola VI. osztályát is elvégezze. Jó része a növendékeknek az V. oszt. elvégzése után búcsút mond az iskolának, és az uj tanterv fogyatékossága miatt a legegyszerűbb természettani tünemények is megfejthetetlen problémák maradnak előtte s ő, mint a régi világ alakjainak egy itt felejtett maradványa, tudatlanul áll szemben a természet tárgyainak változásaival. A gazdaságtanra nálunk, földmivelő államban a népiskolában fokozott mértékben nagy súlyt fektet az uj tanterv, sőt túlsók is az, annyi kívánalomnak a legtöbb népiskola ez idő szerint részint berendezésénél, részint a rendelkezésre álló időnél fogva nem fog tudni eleget tenni. A jóakarat az iskola részéről
