Tanügyi Értesítő, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906-12-25 / 10. szám

tanügyi értesítő ti Az iskolaszék, de legkivált az elnöke — rendesen a pap — kény­szerítése oly hatást gyakorol, a melynek súlya alatt sok tanító válla összeroskad, akarata megtörik, ambíciója füstként szétoszlik és mintegy szárnyát szegett pillangó vergődik valahol az eszményi világtól messze a pocsolyán. Az ambíció nélkül való egyéntől e közben ne várjunk sem önakaratot, öntudatot, öntevékenységet, sem pedig emelkedett dondolkodást, de legkevésbbé eszményies­séget, felhevíilést és a közcélra való törekvést. Az olyan emberekből rendesen talpnyalók, hízelgők, önámí­tók lesznek. Azok nem tudják és nem akarják megérteni, hogy többet ártanak ezzel önmaguknak, a tanítói tekintélynek és a köz­jónak, mint ahogy rendesen gondolni szokták. De nem is annyira ezek a bűnösök, mint inkább képzettségök fogyatékossága, folytán rossz akaratulag egyoldalú nevelésök és ezáltal gondolkodási módjuknak elferdítése, kificamítása és alatto­mos célokat szolgáló gonosz utraterelése, valamint az e körül való fondorkodások, intrikák, ijesztgetések, megfenyegetések, megfed- dések és sokszor a hivatalbeli üldözések intézői. Amikor államellenes irányzatratörekvésről van szó, az iskola- föntartók a sorsüldözött tanítókat berántják a kelepcébe, reájuk kennek minden felelősséget s ők pedig szépen mossák kezű­ket, mintha a legártatlanabb angyalok volnának. Titokban pe­dig továbbra is folytatják az aknakmunkát. Így kerül a nemzetiségi tanító két él közé! És a szerencse aranycsillagával tüntethetnék ki azt, aki sértetlenül menekülhet ki az elébe ravaszul kihúzott hálóból. Az idők szava tudtul adja, hogy az eszmék megérlelődtek és gyakorlatbavitelre várnak. A haza pedig intve-int, hogy érde­kében cselekedjünk. Vegyük le tehát nemzetiségi tanítóinkról a nyűgöt, amelynek nyomasztó terhe alatt eddig sinlődtek, adjuk meg nekik az em- berszámbamenö jogot, helyezzük őket állami felügyelet alá teljesen és meglátjuk, hogy bennök nem csalódtunk, hogy azok a magyar haza buzgó apostolai lesznek és ennek folytán meg fogunk győ­ződni arról is, hogy részükről nem találkozunk semmiféle ellen­séges érzülettel. Persze ehhez nem eszmependités, hanem gyakorlati kivitel szükséges. (Kaakszentmárton). It fis ff ti Mihály.

Next

/
Thumbnails
Contents