Tanügyi Értesítő, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906-03-25 / 3. szám

tanügyi értesítő 9 zetik ugyan a nemzeteket, de mindenki, aki polgári, hazafiui s emberi kötelességeit híven teljesíti, hozzájárul a nemzet felvi­rágoztatásához. Ily értelemben az új Tanterv, habár nem kijelölt céllal, de hallgatólag helyet biztosit a tanításban a genetikus iránynak is, mely szerint a politikai, művelődési és társadalmi intézmények eredetét és fejlődését sem hallgatjuk el, hanem alkalmas módon tanításunk menetében ezek is beilleszkednek. Én ezt kiválóan fontosnak is tartom, mert hiszen az emberiség művelődését és haladását ezek mozdítják elő, nem a pusztító harcok, pártviszályok. De lássuk már most a tananyagot és annak beosztását. Két fokozatot jelöl meg az új T., amelyen az anyagot tár­gyaljuk, nevezetesen az I.—ÍV. osztályok az előkészítő fokozatot képezik, az V. osztályban pedig a rendszeres történettanítás már megkezdődik, betetőzvén azt a VI. osztály részletesebb feldol­gozásban. Amint az írva-olvasásnál és más tárgyaknál előgyakorlatok előzik meg a tulajdonképeni oktatást, úgy a történelemre is elő kell készíteni a tanúlókat. Ez előkészítő fokot arra használjuk fel, hogy érdeket keltünk a gyermekben az emberi dolgok iránt, továbbá odaképesítjük, hogy a történeti tényeket megértse, szóval a történetet felfoghassa. Már azért is, hogy az V. és VI. osztályban a tulajdonképpeni történeti oktatásban ne legyen kény­telen a tanító minduntalan szómagyarázáshoz folyamodni, a tör­ténelemben gyakran előforduló kifejezéseket, mint pl. állam, nép, egyház, vezér, uralkodó, király, haza, birodalom stb. az előké­szítő fokon meg kell ismertetnünk. Ez alapvető történeti fogal­makat már a III.-ik osztálytól kezdve, a földrajzból ismerhetik meg a tanulók. De már az I., II. osztályban a beszéd- és értelemgyakorla­tok, a mesék és mondák mind alapot rakhatnak le oly dolgok megértésére, melyek bár a gyermek tapasztalatai körén kívül esnek, de a fejlesztett képzelőtehetség eljuttatja őket azon fokra, melyen azokat is megérti. (Szatmár.) (Folytatása következik.) Nyelvtani magyarázatok sorrendje az olvasmánnyal kapcsolatban. IV. Osztály. „Ez az osztály az egyszerű bővített mondat körében nyel­vünk alaktanának legegyszerűbb elemeivel foglalkozik.“ (Tanterv és utasítás.) A régi és uj tanításterv közt szembeötlő igen lényeges kü- lömbség éppen a IV. osztálynál mutatkozik, hol a tanítás anyagát az egyszerű bővített mondat körébe helyezi, a tanítás menetét következetes sorrendbe állítja, az eddig tapasztalt túlterhelést tel­jesen megszünteti és a módszernek is modern alapot kölcsönöz.

Next

/
Thumbnails
Contents