Tanügyi Értesítő, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1906-11-25 / 9. szám
12 TANÜGYI ÉRTESÍTŐ jobb jövő hajnala dereng a tanítóság felett, ő az első, aki szerényen félre áll, holott neki volna legtöbb joga az anyagi elismerésben való részesedéshez. Ugyanezen nemes jellemvonás — az önzetlenség — csillan meg a nagybányai községi iskolák államosítása körül kifejtett tevékenységében. Dorogi elejétől kezdve ott volt azon vezető férfiak közt, akik a város nehéz pénzügyi viszonyaira tekintettel — ezen fontos kulturális intézményt a stagnálástól megóvandó — az iskolák államosítását javasolták. Midőn gondos kezekkel előkészítve az iskolák államosítása valóra vált, Dorogi a felsőbb hatóság s pályatársai legnagyobb sajnálatára nyugalmaztatását kérelmezte. Nem csodálkozom, ha elfáradt és 39 évi erős tanítói munka után pihenni vágyik. 39 éven át lankadatlan buzgalommal szolgálni a tanügyet oly ritka jellenség, amely mellett egyszerűen elsuhanni nem lehet. Ha elgondoljuk, hogy az évenkint megújult gyermekrajok minden egyedének értelmi fejlődésében, jellem kialakulásában minő része van egy jó tanító irányitó hatásának, csak akkor tudjuk a tanítói munka súlyát kellően mérlegelni. Dorogi azon vérbeli tanítók közé tartozott, akik hatni tudtak a gyermeki lélekre. Jól emlékszem, fogy tanítványaiban (magam is az voltam) mily ügyes fogással tudta felébreszteni a természet iránti érdeklődést, az önnálló megfigyelést, a tudás iránti vágyat. A gimnáziumból kölcsönzött fizikai eszközökkel a villamosság s egyébb természeti erők létezésére hívta fel figyelmünket, mintegy előkészítve a modernebb eszmék befogadására. Mint igazgató is kitünően bevált, vezetése alatt a nagybányai iskola — dacára a kedvezőtlen külső körülményeknek — mindig az elsők között foglalt helyet a vármegyében. Az egyesületi munkából szintén kivette a részét, amit akként honorált a vármegyei egyesület, hogy öt az alelnöki tisztségre emelte. Dorogi Ignác érdemeiből nem nehéz feladat koszorút fonni. De tovább nem folytatom. Mint volt tanítványa hálás szívvel emlékszem meg jó tanítómról; mint pályatársa tisztelgésre hívom fel a vármegyei tanítóságot, midőn egyik legérdemesebb kartársunk hosszú szolgálata után a kultúra zászlóját, amelyet mindig fennen lobogtatott, reszkető kezeiből fiatalabb zászlótartónak engedi át. Őszinte szívvel óhajtjuk, hogy a jól kiérdemelt nyugalmi állapotot nesztorunk sokáig boldogan élvezhesse! Szatmárvármegye összes elemi népiskolái igentisztelt tanítói karához. Ismeretes az igentisztelt tanítói kar előtt amaz országos és magyar HIVATALOS RÉSZ. Szatmárvármegye kir. tanfelügyelöségétől. Körlevél.
