Tanügyi Értesítő, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906-04-25 / 4. szám

2o

tanügyi értesítő

pedig számtalan ismert képzet és fogalom veti meg alapját az elvontabb ismereteknek.

Ha tehát van amivel kapcsolatba hozzuk a tulajdonképpeni alkotmányiam ismeretet, ebből önként következik, hogy tanításunkban nem az előadó, hanem a kérdve-kifejtető alakot használjuk.

Megbecsülhetetlen szolgálatot tenne az alkotmánytan tanításánál, ha tanításunk eszközéül jó tankönyvet adnánk a növendékek kezébe s viszont az olvasókönyvbe egy nehány jogismereti és közigazgatás köréből vett, szóval alkotmánytani olvasmány is felvétetnék. Remélem, az új tanterv szerint szerkesztett olvasókönyvnél erre is kiterjed a figyelem.

De lássuk az anyagot. Az V. osztály alkotmánytani anyaga IX csoportra oszlik. 1. A község, járás, törvényhatóság. II. Kataszter és telekkönyv. III. Adók. IV. Hadkötelezettség. V. Iskolakötelezettség. VI. Mezőrendőri és ipartörvény. VII. Közegészségügy, élelmiszerek hamisítása. Nézetem szerint az élelmi szerek hamisítását nem tárgyaltatnám. VIII. Cselédtörvény; a munkásról és munkaadóról szóló törvény. IX. Állami anyakönyv, mind olyan dolgok, amelyek ismerete a legegyszerűbb ember életében is szükségesek.

A VI. osztály alkotmánytani anyaga szorosan a történelemhez kapcsolódik. Azért itt az alkotmánytani ismeretek tanítását akkor kezdjük, midőn a történettanítást elvégeztük. Ez osztály tananyaga Vili csoportra oszlik, u. m. 1. A királyi hatalom; trónöröklés; felségjogok. II. Törvényhozás, választói jog. III. Az ország kormányzása. IV. Igazságszolgáltatás, bíróságunk szervezete.

V. Az ország bevételei és kiadásai, költségvetés. VI. Egyesületi és sajtószabadság. VII. Magyarország és a társországok. VIII. Magyarország és Ausztria; közös ügyek.

Ennyi elég is arra, hogy a magyar állami élet intézményeiről is fogalma legyen a népnek. Első sorban az ő érdeke, ha nem kell fühöz-fához szaladnia törvénymagyarázatért s megnyugtatásul szolgál neki is, ha ezekből tudja, hogy annak ismerete őt bajaiban eligazítja és segíti, ha tapasztalja, hogy ezer év küzdelmei mind a jelen embereinek boldogulásáért, a nemzet minden fiának, tehát az összeségnek létérdekéért voltak s az elért vívmányok megbecsülése, a létesített közintézmények szeretete s a közrend iránti tisztelet a szabadság és testvériség helyes felfogása egyetértéssel s testvéri szeretettel párosulva igy fakad fel és gyökeresedik meg lelkében.

(Szatmár-Németi.) Snjn Viktor.

(Vége.)