Tanügyi Értesítő, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1906-04-25 / 4. szám
tanügyi értesítő 17 A történelem és alkotmánytan az új „Tanterviben. (Folytatás.) 1. Történelem. Az előkészítő fokon a történeti mondáknak — melyekből sokkal bővebb mértékben kellene az olvasókönyvet ellátni — jut igen nagy szerep. Még pedig és kizárólag magyar nemzeti mondákról van szó, mert például a görög nemzeti mondák nem népiskolába valók. Így, mondaszerűleg, végig tárgyalhatjuk a magyar nemzet történetét már a III. és IV. osztályban. Ott van a hun és magyar ősmonda, a királymondakör, Nagy Lajos és Mátyás mondaköre, a török és kurucvilág, a melyeknél az idevaló költemények, az ifjúsági könyvtár megfelelő olvasmányai is segítségünkre lehetnek. A földrajz a hely- és néprajzi adatok nyújtásával már maga fél történelemtanítás. * A tulajdonképpeni történeti oktatás az V. és VI. osztályokra szorítkozik. Oly nagy az ide kínálkozó anyag, hogy tanításunk sikert csak úgy arathat, ha a legszükségesebbekre, a korszakot alkotó nagy eseményekre szorítkozik. Ellenkező esetben a népiskola nem győzi meg az anyagot, ne forgácsoljuk azért szét a gyermek figyelmét, mellékes, másod-, harmadrendű események ismertetésével a fontosabbak rovására. Különben is, eltekintve a történeti nagy, sőt igen sok anyaghalmaztól, már maga a tárgy természete is olyan, hogy ezzel is számolnunk kell. A történeti adatok nagy sokasága már magában is elég nagy akadálya a történettanítás kitűzött célja sikeres megvalósításának, az is figyelemre méltó szempont, hogy a más tárgyaknál, pl. a számtannál, természettannál sikerrel alkalmazható következtető és bizonyító eljárásra itt nem támaszkodhatunk*) mert ha ezt akarnék tenni, rendelkeznünk kellene azon tényezőkkel, melyek valamely történelmi esemény létrejöttében közreműködtek. Az V. osztályban már megkezdjük a történet rendszeres tanítását. Az Utasítás az életrajzi alapon való tanítást szabja meg, mert a gyermek az egyén cselekvései, küzdelmei iránt érdeklődik s ezeket érti meg legkönnyebben. Azonban mikor nagyjaink életét, küzdelmeit festjük, bennök nemcsak az egyént, hanem a kort is jellemeznünk kell, sőt mint fennebb említettem, a kor jellemzése a főfeladat, arra igyekezvén, hogy az egymást váltogató korokról minél világosabb képet nyújtsunk. A tanterv az V. osztály anyagát 10 korrajzra osztja fel. De azért annak elrendezésénél nem az egyenlő részletekre való beosztás elve szerint kell eljárni. Erre példát is hoz fel a Tanterv. E szerint ugyanis: A 3. első kép, nevezetesen, Szent István, Szent László, meg IV. Béla, a tatárjárás, már a IV. osztályból ismeretes, ahol az olvasmányok kapcsán ezeket letárgyal*) De — bizony — az oknyomozásra súly fektetendő. Szerk.
