Tanügyi Értesítő, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1905-01-15 / 1. szám
TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 5 a nagy Hunyady s hős nemesei oldalán ott látjuk Kapisztránt a pórjait lelkesítve a török ellen a végsőig küzdeni. Avagy később a német elnyomatás korában Tököly és Rákóczy hőseit a haza szabadságának szent ügye mellett nem a vallás szabadságának kivívása tette-e az utolsó szál emberig küzdeni képesekké ? Használjuk fel tehát az emberi természetben rejlő ezen erőt a nép erkölcsének nemesítésére, hogy a vallás ne az emberiséget mintegy szétválasztó tényező éljen a szivekben, hanem mint az erkölcsös nevelés legfontosabb eszköze szerepeljen. Ámde ezen essközzel való bánásmód nagy körültekintést igényel. Első sorban a lelkész és tanító működésének össz- hangzónak kell lennie, mert e nélkül nevelésük eszközét botor- kázásuk közben vesztik el. Legyünk azon, hogy növendékeink tőlünk egyetértést s csakis jó példát lássanak. Az indulatot, a harag kitöréseit igyekezzünk megfékezni; soha se engedjük tehát magunkat az indulatnak annyira át, hogy az szavakban kitörjön mert növendékeink indulatuk kitörésekor bizonyára ugyanazon szavakat fogják használni, melyeket szülőiktől, tanítóiktól hallottak. Salz- mann mondja : „A nevelő önmagában keresse növendéke vétségei okát.“ A vallás-erkölcsi oktatás érdekében használjunk fel minden alkalmat és pedig nemcsak a szorosan vett hit- és erkölcstan! órákon, hanem minden egyéb tárgynál, mert — Boussuet szerint — igaz ugyan, hogy a tudományok és szépmüvészetek a világ legszebb díszeihez tartoznak, mindazonáltal azt sem téveszthetjük szemeink elől, hogy ezek ékességei ugyan a társadalom nak, de nem talpkövei, mert: „Minden ország támasza, talpköve a tiszta erkölcs, mely ha megvész, Róma ledől s rabigába görbéd!“ A természetrajzi oktatásnál hivatkozva arra, hogy az Isten a szép természetet az emberiség javára, használatára s gyönyörűségére teremtette: keltsük fel növendékeinkben a szív legnemesebb érzelmeit, a hálát s szeretetet, nehogy ezek kifejlesztésének elmulasztása átkot hozzon az emberiségre. Történelmi oktatásunkat az isteni gondviselés nagyságának figyelmes feltüntetése kisérje, melylyel az emberek életének benső tartalmat kölcsönzünk. De mi mindezeket igen jól tudjuk és érezzük is, éppen ezért, forrjon egygyé nevelői munkánk a hitoktatók működésével az eddig gyakran tapasztalt hiányok elenyésztetésére. Ne hallgassuk el a hiányokat, hanem mutassunk azokra a mindennél nagyobb figyelmet érdemlő ügyhöz méltóképeii és áldva lesz fáradozásunk. Nyéky László.
