Tanügyi Értesítő, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905-06-25 / 6. szám

12

tanügyi értesítő

midőn a tévelygők szabály-raci tál ássál és körmönfont mondal- elemzóssel csillogtatják a vizsgái publikum előtt a gyermekek lángeszét; midőn maguk a hallgató publikum intelligensebb tagjai — kik az élet forgatagában oly jól töltik be helyüket beismerik, hogy most már ilyen elemző dologra vállalkozni nem mernének; szóval midőn tudtuk- és akaratukon kivid pirítanak rá a vizsgáztató „pedagógusra“, hogy nem tanít az életnek, pedig eszükbe nem jutott megkérdezni a kis lángeszű mai kor gyermekét, hogy egy néhány szóban kifejezhető gondolatát le tudná-e írni a táblára helyesen, mert az irkában hiba nincsen, az mind szép : kitűnő.

így szokott az lenni, ha a tanítási órák felhasználása évközben tervszerűtlen, minden előre való számítást, következetes haladást nélkülöz és a gyermekek lelki erejét, önálló képességét az irkákban sem mutathatja be; a táblánál pedig a vizsgán az egész évi munkát csődbe juttatja.

Mihály Ferenc.

HIVATALOS RÉS

Szatmármegye kir. tanfelügyelőjétől.

2113/905. tfsz.

Valamennyi állami elemi és polgári iskola tek. igazgatóságának.

A Fónagy-féle „dustlcss“-t (porölő anyag) a nagyin, vallás- és közokt. Miniszter l'r 22.211- 1905. sz. körrendeletében minden fokozatú iskoláknak használatra- újólag ajánlja.

A tulajdonosok által tökéletesített anyaggal eszközölt kísérletek kiderítették, hogy annak a tantermekben való használása közegészségügyi szempontból előnyös, mert a pornak a padlóról való fölszállását s ezáltal a fertőző betegségnek terjedését akadályozza. Felhívom a tankerületemben lévő áll. elemi és polgári iskolák Igazgatóságait, hogy a vezetésük alatt álló állami óvodák, elemi és polgári iskolák tantermeinél a nevezett és Erdős József és Társa cégnél, mint tulajdonosoknál (Budapest, VI. Sziv-utca 43.) megszerzendő anyagot amennyiben a surulásokra eddig fordított költségek c célra felhasználhatók, vétessék használatba.

Megjegyzem, hogy tankerületem egyik előkelő iskolájában a jelzett anyagot már használatba vették és ott igen előnyösen bevált. Szatmár, 1905. junius 10.