Tanügyi Értesítő, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1905-03-25 / 3. szám
8 TANÜGY] ÉRTESÍTŐ ségi s kiválóan döntő okok háttérben maradjanak. De még a takarékossági előnye sem bizonyul be minden esetben. Van olyan gyermek, a ki évente palavesszőre elkölt annyit, mint a mennyit tolira költené s 2^-3 palatáblát eltör évente, a mi legalább is kerül annyiba, mint az évente elhasznált irkák. Említettem, hogy mikor a phonomimikai rendszer szerint kísérleteztem, akkor sem használtattam palatáblát. Hogy a találgatásoknak útját vágjam, ide jegyzem, hogy a phonomimikai rendszert meghamisítottam azzal, hogy csak Írott betűket írattam, abból a mindennapi tapasztalatból indulva ki, hogy nyomtatott betűket az életben sem rajzolgatnak az emberek, mikor írnak s az eredmény semmivel sem volt kisebb, mint azoké, akik rajzoltatnak hiába!! . . . Erről azonban talán máskor lebet szólanom. Megjegyzem, hogy kipróbáltam a papirmassé és celluloid táblákat, de gyökeres hátránya és hibája miatt egyik sem jó. Mindezek végeredményéül, a nélkül, hogy azokat az ismerős és ismeretlen társakat legtávolabbról is támadnám, a kik a palatábla használatát pártolják, azzal az óhajjal végzem gondolatfűzésemet, hogy a palatábla szoruljon ki az iskolának még az első osztályából is. Székely Árpád. A népmüveltség emelése. Leszűrt bölcseleti igazság, hogy az egész Universum a tökéletesedés felé törekszik Elsőrendű helyet tölt tehát be minden olyan tényező, amely eme természeti törvény érvényre jutását elősegíti. Az emberiség fejlődésének fontos szerepe van a világegyetem concertjóben s azért midőn — a népműveltség emelésével — a tanító a szóban álló természeti törvény szolgálatába szegődik, számottevő részesévé válik eme intellektuális fejlődési folyamatnak. Ha ily fontosságot tulajdonítunk a népmüveltség emelésének, akkor érdemes e kérdést részleteiben is ismernünk. Mi tanítók két irányban segíthetjük elő a közműveltség gyarapodását: értelmi és érzelmi téren Ama figyelemre méltó értelmi színvonal, a mely népünknek úgyszólván hazulról sajátja, arra sarkal bennünket, hogy ne álljunk meg az ész kiművelésében eddig elért eredményeknél, hanem lépést tartva a folyton előre haladó kulturnépekkel: laláljuk módját annak, hogy az általános műveltség — népünk ismeretköre — terjedelemben és különösen minőségben növekedjék. Angliában a szabad Lyeeumok — jobban mondva népegyetemek hasonló célt szolgálnak. Csakhogy ily intézmények kis körre szorítkoznak, éppen azért szerintem a tudományokból