Tanügyi Értesítő, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1905-12-25 / 10. szám
TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 19 kir. tanfelügyelőjéhez voltak hivatalosak ebédre azon céllal, hogy a kir. tanfelügyelőség és tanítóság egyirányú és célú munkálkodása mellett a kölcsönös szeretet, nagyrabecsülés minél közvetlenebb tápot nyerjen a családi otthonban is- A vármegyék népoktatásügyeinek kormányzását teljesítő kir. tanfelügyelőségek ridegségét nem egyszer hallotta felpanaszolni a nagy társadalom. Sőt maga a kir. tanfelügyelőségi hivatal szervezete is külön van választva a tanügy alkalmazottaitól- Szat- márvármegye kir. tanfelügyelője az ügy meleg szeretetétől áthatva megtalálja a nyitját annak, miként lehet a nópnevelós munkásaiban a lelkesedést ébren tar'ani, a tanítóságot megbecsülni és attól nagyrabecsűltetni. Minden alkalmas módot felhasznál arra, hogy a tanítói közszellem erősödjék. Az ebédnél elhangzott kedélyes pohárköszöntők fejeztek ki a lélektani igazságot, hogy a kölcsönös megismerés éleszti a szeretet lángoszlopát. Pestmegye uj tanfelügyelője A közoktatásügyi miniszter Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye kir. tanfelügyelőjéül Mosdussy Imre, központi szolgál&ttételre beosztott kir. tanfelügyelőt rendelte ki. Xngy Károly vezetéssel megbízott segédtanfeliigyelőt a vallás- és közoktatásügyi miniszter Szilágyvármegye kir. tanfelügyelőjévé nevezte ki. Szatmárvármegye tanítóságától nagy szeretettel körülvett tanfelügyelő érdemeit széles körben ismerik. A Széchenyi-Társulat a, „Szatmármegyei ált. tanítóegyesület" pénztárába a Tanügyi Értesítő költségeire két. ízben száz koronát, azaz 200 koronát utalványozott. Hálás köszönet érette. Karácsonyi ünnepély. A szatmári Kákóczy-utcai áll. fiú-és leányovoda meghívót bocsátott ki f. hó 22-én tartott legszebb sikerű ovodai karácsonyi ünnepélyen való megjelenésre. Az óvoda helyisége vendégekkel tökéletesen megtelt ugyannyira, hogy a kis szereplőknek alig maradt helyük. Kedves versek, párbeszédek, pásztorjátékok és tetszetős alkalmi jelenetek varázserővel hatottak a szülőkre. A szorgalmas óvónők méltán megérdemlik a legnagyobb elismerést fáradozásaikért. A szatmári állami elemi iskolák jobbmódú növendékei minden évben megajándékozzák viseltes ruháikkal a ruhátlan társaikat. A gazdag és szegény közt kifejlődő benső szeretet mag- vát veti el az az iskola, mely a nevelésnél a jótékonyság gyakorlásának ezen legszebb módját kellő figyelemben részesíti. A felnőttek jótékonysága is megható az iskola szegényeivel szemben, azonban fölséges ünnepi hangulat szállja meg a gyermeki lelkeket különösen akkor, midőn egy-cgy gizdag gyermek ruházza fel szegény iskolatársát és ugyanakkor vele lienső baráti frigyet is köt. Az ilyen jeleneteknek nyom ü örökösek a szivekben.
