Tanügyi Értesítő, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1905-06-25 / 6. szám
iö TANÜGYI ÉRTESÍTŐ megóvja, a gyermeket öntevékenységre, kutató munkára ösztönzi s arra neki teret nyújt. Azért a kézikönyvet egyáltalán mellőzni nem való. Másodsorban feladatunk az, hogy a kézikönyv célszerű felhasználása mellett a legutóbbi nyelvtani órán tárgyalt tananyag számonkérése és a feldolgozás alá jövő uj tananyag megismertetése körül végzendő eljárás nyilvános megbeszélés tárgyává tétessék az anyag szorosabb kijelölése nélkül. A legutóbbi órán tárgyalt tananyag tudásának számonkérését a legroszabb eljárással lecke-felmondással volt szokásban megoldani. Es ez a megoldás könnyebb, mint volt — ha igaz volt — a gordiusi csomó. Amint a számtani feladványról a gyermek tudását az önálló megfejtés és kidolgozás helyessége után tudjuk megállapítani, éppen úgy a helyesírásra, beszédre és gondolkozásra kópesiiő magyar nyelvnél a feladványnak Írásbeli feldolgozása és nyelvi ismereteik indokolása lehet az a fokmérő, melyből a gyermek tudására következtethetünk. Ellenben a leckefelmondás magában: semmi! Azaz valami: időpo- csékolás és fokmérője annak, miképpen lehe^ a gyermeknek sokat fáradni minden hasznos eredmény nélkül. Tehát a legutóbbi órán tárgyalt tananyagnak a következő óra elején való kikérdezése szorosan vett leckefelmondás nélkül a tételeknek szóbeli és Írásbeli (példákban valói alkalmazásával folyhat le, ahogyan arra a gyakorlati életben van szüksége az embernek. Ilyen célból feladott (2—3 sornyi) rövidke házi dolgozatunk átnézését, javítását az egymás mellett ülő gyermekekre bízzuk első sorban. A házi irkákat egyáltalán nem szedetjük be; hanem az óra első perceiben az irkát a szomszédos gyermekekkel átcseréltetjük, átnéze jük és a gyakorlatot az átnézővei aláíratjuk. Az aláírással a kis szomszéd a helyes vagy helytelen javításért a felelősséget is elvállalta s amikor a tanító a megjegyzések megtevése végett a padok mellett sétál, a kis javító siet figyelmét u hibákra fölhívni. Megesik, hogy a kis „javító“ rosszul javít! S ilyenkor az ege.1 z osztály derült hangulata mellett tanulja meg ő is, meg esetleg más is, amit nem tudott, megjegyezvén a hallottal és lálottat jól kis agyában, hogy máskor e miatt hasonló „szégyen“ senkit se érhessen. Közben a tanultak gyakorlati alkalmazása céljából a nagy lábiára is irat, ezt a másik gyermekkel ha keli — kijavíttatja. A gyermek eljárását, írásbeli feleleteit a tanult ismeretanyag felölelésével indokoltatja Ilyen a leckefelmondás. A múlt órai tananyagnak ilyen nyilvános számonkérése, a gyakorlatoknak a gyermekekkel való javíttatása, a zavaros feleleteknél a szükséges ismeretek gyakorlati alkalmazása céljából megfelelő példáknak a nagy táblára való Íratása, azoknak nyilvános bírálása, szóval az adott nyelvtani ismereteknek a
