Tanügyi Értesítő, 1904 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1904-12-15 / 10. szám
TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 3 lása tárgyában. — Egy tisztelgés alkalmával mondott beszéd. Marosán János: A váraljai kör jegyzőkönyve. Marosán Kornél: A tanító teendője a szocializmussal szemben. Marosán Viktor : A cimkórság. Mihály Ferencz: Egy üdvözlő beszéd. — Megnyitó beszéd. —■ Nemzet nevelés. — Az ifjúsági egyesületről. — ünnepi megnyitó. Neubauer Elemér: A rajzoktatás reformja. Nyéky György : Erkölcs a népéletben. Paládi Lajostól: A testi nevelés érdekében. Pap Jánostól: A szatmári kör számadása. Pályi Lajostól: Az egyesületi iv.névtár névjegyzéke. Saja Viktor: A szatmári kör jegyzőkönyve. Két évről. Szokol Margit: A nagybányai kör jegyzőkönyve két évről. Székely Árpádtól: Kivonás és pótlás. Varga Benőtől: Illusztrált bűnök, Végh Gábor: Az egyesületi élet fejlesztése. — Póslás. íme ezekből minden elfogulatlan kritikus meg Ítélheti, hogy az egyesületi tagok _közt hányán voltak, kik a Tanügyi Értesítőt egy-egy önálló közleménynyel szívesek voltak megajándékozni. Boldog ünneplést és szebb övendőt kívánva, tisztelettel vagyok Szatmár, 1904. decz. 13. Kótai Lajos. A fegyelem mint nevelőeszköz. Ha a természet nagyszerű világrendjét és remek alkotásait csodálva szemléljük, lelkünk önkéntelenül hálára emelkedik, és áhítattal borulunk le mindenható Istenünk előtt, kinek bölcsessége a nagy természet örök törvényeit fentartja s a nagyszerű világ rendet igazgatja. A természet elragadó jelenségeihez hasonlóan a gyermeklélek megnyiiatkozá- sai is egy egész világot tárnak elénk, melynek közelebbi megfigyelése s a megfigyelés által szerzett tapasztalatoknak érvényesitése, alkalmazása, a jó nevelő egyik legfontosabb feladatát képezi. De valamint a természetben egy fának levelei között nem találunk minden tekintetben hasonló két levelet, úgy a gyermekek milliói között lelki tulajdonaikban teljesen megegyező két lelket sem fogunk találni. A lelki tulajdonok ezen különféle együttléte képezi a különböző egyéniségeket. Ha figyelemmel kisérjük a gyermek lelki életének nyilvánulásait, ha egyéni sajátos tulajdonainak megfigyelése által gondolatköréhez, érzelemvilágához leereszkedünk: azt tapasztaljuk, hogy a gyermek- lélekben annak egyénisége szerint igen különböző szellemi és erköcsi tulajdonok, erők vannak. E szellemi és erkölcsi erőket jó irányba terelni, a növendék szellemi tehetségeit munkálkodásra sarkalni, erkölcsi tulajdonait nemesbiteni, leikéből a gyom' >kat a rósz hajlamokat, rósz szokások?: kiirtani s fogékony leikébe az erények mag' ait hintegetni s őt társadalom hasznos, munkás tagjává nevelni, a tanítónak legszebb, legmagasztosabb hi'7. : d képezi. E hivatásért lelkesülni s a nevelői magasztos tisztet minél nemesebben betölteni mindnyájunknak szent kötelességünk. Szenteljünk azért néhány perczet hivatásunk legmagasztosabb eszméjének „a jó nevelés“ mibenlétének. Keressük a jó nevelés eszközeit, melyek által a czélt, a nemes jellem ki- fejlesztését elérhetőnek véljük. A természet örök törvényeihez hasonlóan a gyermek lelkitulajdonainak kialakulását is bizonyos nevelési törvények szabályozzák. A nevelés a családban veszi kezdetét, folytatódik az iskolában, és befejezést nyer az élet iskolájában. A nevelés testi, értelmi és erkölcsi nevelést foglal magában. Mindhárom kellő megfontolást igényel. Közelebbről fontos tényező az értelmi nevelés. Czélja a gyermek szellemi erőit fejleszteni, megfigyelő képességét, emlékező tehetségét, beszélő és gondolkodó képességét, ítélő tehetségét a lehetőségig mivelni. Az erkölcsi nevelés, az erkölcsi jó érzés mivelését tökéletesítését foglalja magában. Mivelni kívánja közelebbről a gyér-
