Tanügyi Értesítő, 1904 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1904-11-15 / 9. szám
tanügyi értesítő 5 meg is teszi kötelességét, a tudás és erkölcsi javulás fokozása terén, de ez magában mind kevés. — A cél elérésénél az egész művelt társadalom segítségére, — az ország vezető embereitől kezdve, a legkisebb egyén munkájára is szükségünk van! — Ez eszme megvalósitásá- nál tehát lelkesedéssel s az emberiség szeretetétöl áthatva kell e néppel, a népért tennünk s cselekednünk. Ez eszmék fejtegetése urán. elnök a gyűlést megnyitja. II. a.) Elnök jelenti, hogy Fried mann Antal tagtárs gyakorlati tauitása, . megejtett bírálatok alapján, sikerültnek mondatott. Köszönet nyilvánítása mellett tudomásul szolgál. II. b.) Elnök felkéri a jelen jkönyv hitelesítésére : Doroghy Ignác és Koretkó Ludmilla körtagokat. Tudomásul szolgál. III. A múlt évi köri-gyülés jköny vének felolvasása, közóhajra elmarad, mivel ez a Tanügyi Értesítőben megjelent s igy a tagok már tudomást szereztek róla. — III. a.) Elnök a gyűlés tudomására hozza Benedek Elek s Földes Géza tanügy politikai irók meleghangú köszönetét, — a körnek azon figyelméért, hogy a tanügy terén kifejtett fáradozások elismerésével, a hála és köszönet szavait jkönyvilcg megörökítették. Örvendetes tudomásul szolgál. IV. Árvay Ilona Kapnikb. áll. el. isk. tan.-nő, „A fegyelem mint nevelő eszköz“ c. értekezésében, hosszas fejtegetéssel ismerteti a fegyelem célját, — a fegyelem alkalmazásának különböző módjait, a fegyelmet mint, nevelőeszközt az engedelmesség fokozására, a kötelességek teljesítésére, az erények gyakorlására irányuló céltudatos hatást, felolvasó első helyen említi fel. A kör élénk figyelemmel kiséri felolvasónak gonddal készített dolgozatának tartalmas eszméit, azokat magáévá téve Árvay Ilona köritag fáradozásáért a kör köszönetét mond. V. Szokoly Margit „Az énektanításról“ c. szakdolgozatában rámutat az éneknek, a dalnak, a kedélyre s akaratra való mély hatására s mint ilyen érzelemfejlesztő s léleknevelő-eszköznok felkarolására nagy gondot kíván fordítani. — A népiskolai éncktauitá.snak célját nem csupán a hallás finomilás gyakorlásában látja megvalósulva, hanem abban, ha a nép fiait, a. hangjegy szerint való „önálló“ éneklésre megtanítja. — Felolvasó értekezésével kapcsolatban a köri indítványt terjeszti elő. 1. Mondja ki a gyűlés, hogy az énektanítást ezentúl minden népisk.-bau úgy kívánja vezetni, hogy az eddig is szokásban levő hallas-utani énekeltetés rendszere mellett, a miniszteri tanterv utasítása, vagyis a hangjegy szerinti énekeltetést tekinti céljának. 2. A hangjegy szerint való énekeltetés, mindjárt a második oszt.-ban vegye kezdetét s ,a többi oszt.-ban is, a miniszteri tanterv szolgáljon zsinórmértékül. 3. A hallás után betanítandó dalok megválasztásánál figyelembe veendők: a) hogy az a dal, kiváló magyar zenei termék legyen. b) Hogy a szöveg a gyermek ér- telmességének mindenkor megfeleljen. c) A betanított dalok változatosak legyenek. Lassúbb és gyorsabb menetű, gyermek-, iskolai-, hazafias-, játék-,’.alkalmi s különösen magyar népdalok gyöngyei szolgáljanak biztos '.alapul, a gyermek hagjáuak és hallásának fokozatos fejlesztésére. A kör teljességében elfogadja Szőke! Margit indítványát, s felolvasónak munkásságáért jkönyvi köszönetét szavaz. VI. Az elemi iskolai vallástanitás“ c. alatt, Sólyom Ferenc nagybányai ev. ref. tan. eszmékben gazdag értekezést olvas fel. — A vallásosság az emberi boldogságnak talpköve, azért a népiskolai oktatásban, a vallásosság fejlesztésére nagy goud fordítandó. Ne csali a kiszabott vall ásta ni órákon, hanem minden tantárgynál, a kínálkozó alkalmat föl kell használni, a gyermek vallásos érzelmének fölkeltésére, az Istennek, mint ;i legfőbb jó, bölcsesség, tökéletesség iránti tisztelet és szeretet érzelmeinek fokozására. A kör tagjai a fejtegetett vallásos eszméktől áthatva, zajos éljenzés mellett
