Tanügyi Értesítő, 1904 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1904-09-15 / 7. szám

Tanügyi értesítő. 5 róna jutalomdijban méltóztatott részesíte­ni; egyben átadja nevezetteknek buzdító és lelkesítő szavak kíséretében, ezen ju­talom-dijakat. Károlyi Sándor úgy a saját, mint kartársa nevében köszönetűket fejezi ki s Ígéri, hogy továbbra odaadó munkásai lesznek a magyarnyelv és hazafias érzü­let terjesztésének. Tudomásul szolgái. 9. szám Domokos István felolvasást tart, a népoktatási törvény revíziójáról s rö- vid indokolás kapcsán előterjeszti követ­kező határozati javaslatát: „Mondja ki a közgyűlés, hogy az 1868. évi XXXIII. t. c. revíziója értel­mében megindult mozgalomhoz csatlako­zik s óhajtja, hogy a módosításnál a kö­vetkező szempont" k vétessenek figyelem­ben: 1. Minden iskola tanítási nyelve, tekintet nélkül annak jellegére, magyar legyen. 2. Mondja ki a törvény a teljesen ingyenes népoktatást. 8« A tanköteles kor egy évvel fel­emelendő. 4. A nemzeti szellemű nevelés és oktatás ellenőrzésére, meg a tanítás in­tenzivebbé tétele céljából a szakfelügye­let behozandó. 5. A tanítók képzése, képesítése és javadalmazása egységesittcsók s az alap­fizetés a hasonló képesítésű állami tiszt­viselőkével egyenlő legyen s ugyanolyan előléptetés biztosittassék. 6. A nyugdíj az okleveles tanító szolgálata lépésétől számíttassák az 50 százalék utánfizetés eltörlendö, 35 évi szolgálat után teljes nyugdíjjal me­hessen nyugalomba a tanító. Az állandó évi nyugdíj öt évi szolgálat után adassák meg“ Rozsos István szerint a legelső kö­vetelmény, hogy a tanitó-képzö csak magyar tan-nyelvü lehessn. Székely Árpád azt kívánja, hogy az állam-segély csak a nemzeti szempontból kifogástalan iskolának legyen megad­ható. Paládi Lajos és Fábián István to­vábbi hozzá szólása után Szaaó József idevonatkozólag a következő Indítványt törleszti elő: 1. Valamennyi iskola tannyelve ma gyár legyen. 2. Minden eddigi nem magyar tan* nyelvű felekezeti iskolában főtannyelv a magyal1 legyen, az idegen tannyelv csak klsegitésképen és mint öunáló tantárgy jöhet csak alkalmazásba, 3. A tanitókópezdék tannyelve csak magyar legyen, hogy igy mód adassák a leendő tanítóknak az államnyelv elsa­játítására és kevesebb csalódás érje a je­lölteket az államvizsgán. 4. A vallástan és erkölcstan az is­kola tannyelvén tanítandó. 5. A községi és hitfelekezcti isko­lák építésére és felszerelésére szigorú határoz mányok kívánatosak. 6. Hogy a magán tanulás, mint a tanítói pályára alkalmatlan képzési álla­pot eltöröltessék, felvétel 18 éven túl is történjék, 7. A segédtanítói állás és intéz­mény törlendő. 8. A fizetésre a régi álláspont fentartandó. “ Előadó határozati javaslatának 1—5 pontja,—mint amelyben a fel­merült többi határozati javaslatok lényeges része is benfoglaltatik — a közgyűlés által szótöbsggel elfo­gadtatott, a 6, pont, mint a nyugdíj- törvény keretébe tartozó, incllőztetett. 10. szám. Székely Árpád előadást tart a nép­nevelési egyesületek szervezéséről s rö­vid szóbeli indokolás kapcsán beterjeszti következő határozati javaslatát: „1. Tanító-egyesületünk a sokféle egyesület tultengését látja ugyan, mégis elvileg szükségesnek tartja., hogy orszá­gos, egységes szervezettel községenként népnevelési egyesületek alakuljanak, melynek tagja lehet minden felnőtt férfi és nő. 2. Ezen egyesületek célja mai vi­szonyainkhoz alkalmazkodva egyelőre az iskolás gyermekek anyagi segélyezése legyen. E szerint az egyesület ruhát, éleimet s a tanuláshoz szükséges eszkö­zöket ad.

Next

/
Thumbnails
Contents