Tanügyi Értesítő, 1904 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1904-09-15 / 7. szám
Harmadik évfolyam 7. szám. Szatmár, 1904. szept. 15. tanügyi értesítő. A „SZ ATM AR VAU MEGYEI ÁLTALÁNOS TANÍTÓ-EGYESÜLET* HIVATALOS KÖZLÖNYE Megjelenik minden hő 15-ik napján. ^CcT Szerkesztő: KÓTAI LAJOS. Bocskay utcza 12-ik szám Előfizetési díj egész évrík^kpröna^ i Közlemények a szerkesztődre cimzendök. TT—* tanítói tisztesség ez utonVi^eijiéledjék, gondoljon néha e i^ic^kára' melyben, ha minden szó^miodetr betű a helyén áll, közös örömünkre és tisztességünkre szolgál. A választmány, a tisztikar, a körök elnökei, a körök és minden közkatonája annak a tábornak, melyet együttesen alkotunk, fogjon munkába és olykorolykor egy-egy darab követ illesszen az oszlopba, melyet mindnyájunk becsületéért állítanánk. Erre kérem és erre hívom fel egyesületünk minden tagját, midőn az uj isk. évben a megkezdett munkához megfelelő erőt és kedvet, sikert és áldást kívánok. Ezúttal közre hozom a következőket. 1. Felhívom a köri elnököket, hogy a pénztárnokokat a tagsági dijak beszedésére és számadásaiknak november 1. napjáig leendő beküldésére szorgalmazzák és kötelezzék; — és mivel egyletünk fennállása óta pénzügyi dolgainkban minden jó akaratom mellett sem tudtam kellő rendet behozni, komolyan felhívom és felkérem egyesületünk minden tagját, hogy tagsági dijaikat fizessék be, a pénztárnokok pedig a jelzett időig bármi eredménynyel okvetlenül számoljanak el, ellenesetben félre téve minden tekintetet, a kir. tanfelügye- lóséghez teszek jelentést. A szatmári kör tavaszi gyűlésére Az egyesület elnökétől. Tanügyi értesítőnk azért született volna meg, hogy hasznát vegyük s az összeköttetést az egyesület tagjai közt fentartsa, mire, tekintve azt, hogy a legutóbbi miniszteri intézkedés szerint közgyűlést két óvenkint egyszer lehet tartani, valóban égető szükségünk van. E mellett azonban, amennyiben e lapocska szűk kerete megengedi, hozhatnánk szakirányú közleményeket is, csak legyenek, a kik e tekintetben a lapot támogassák ; de mióta e lapocska pályafutását megkezdette, sajnosán tűnt fel előttem két jelenség, nevezetesen egyik az, hogy a tagok nagy része még az úgynevezett hivatalos közleményeket sem igen olvassa el; a másik pedig az, hogy a tagok nagy részénél igen kevés törekvés mutatkozik arra nézve, hogy e lap tartalmasabb legyen és színvonala az arany középszerűségig emelkedjék. Hivatásomból kifolyólag azért figyelmébe ajánlom egyesületünk minden tagjának, hogy e lapocska nem —- csak a postai ügyek lebonyolítója volna közöttünk, hanem magunk által kiállított nyilvános fokmérője ez tudásunknak, képességünknek, állásunk megbecsülésének, munkaszeretetünknek és kötelességérzetünknek. Aki tehát mindezekre ád valamit, és óhajtja vagy akarja, hogy a
