Tanügyi Értesítő, 1904 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1904-05-15 / 5. szám
4 TANÜGYI ÉRTESTÖ. Az Ur szabadságra teremtett minden embert s az isteni szikra nem rabságra küldetett a földre! A szellem kitör börtönéből és eget kér ! Ezt nem akarták megérteni a felsőbb kasztok. Ezért pusztultak el hatalmas nemzetek. S ugyan mit hirdetnek a bábeltornyok, sphynxek, piramisok, múmiák, hieroglifek? Nagy hatalmat, nagy szolgaságot ... és pusztulást . . . Egyiptom, India, Görögország, Macedónia elmúltak s Rómát csak a szeretet vallása mentette meg a korábbi elpusztulástól, de később ez sem volt elegendő mentsvár, mert nem az igazi sze- retetet ismerik annak hirdetői. A nagy nemzetek műveltsége fenmaradt, de a nemzetek elpusztultak, ott nem művelték a népet. „A nemzetek fenmaradásának eszközei a zsarnokság, fanatísmus és műveltség. A két elsőnek kora lejárt s a mai népek csakis a műveltség által maradhatnak fent.“ Ezt mondá Széchényi s a nagy államférfinak igaza van. Helyesen látott ő nemcsak előre, de vissza is ! Látta a kaszt-, ál- és igazi műveltségét ! Hazánkban régen azt tanácsolták: irts erdőt, ha gazdagodni akarsz. így az újvilágban is. Ma ez a jelszó: ültess fát, s úgy lehetsz gazdag. Régen azt hirdették, hogy a parasztnak nem kell tanulni, mert az kárára lesz a hazának (érts a nemességet.) S ma a szabadság, egyenlőség, testvériség korszakában fel kell hozzánk emelni a pórt, mert a nemzeti erő csakis igy gyarapodik. De társadalmi szempontból is el kellett hagyni a régi elvet, mert a rósz bánásmódra, rósz munka volt a felelet s erőre — alattomosság. A múlt század két nagy alakja: Széchenyi és Kossuth tisztán látták a helyzetet, csak a vagyonosodás és szabadság iránti törekvés sorrendjében találkoztak szemben egymással. Pedig bármelyiket ki lehet vívni egymással, de egyiket sem lehet megszerezni s megtartani műveltség nélkül. Szerencsére ebben már egyetértettek s tudták, hogy az egész nemzetet, tehát a köznépet is nevelni kell. S valóban 1848. lett hazánkban az az idő, midőn modern szempontból kezdtek ítélni a népnevelésről. Igenis bármint Ítéljen az elfogult ósdi ember, a népet nevelni kell, ez az államnak s társadalomnak legfontosabb feladata és érdeke. S bár Nagy Sándor. J. Caesar, I. Napoleon nagyra voltak népszerűségükkel, hogy minden katonájuk nevét tudták : többre becsülendő a magyar ember előtt Mátyás király, mert ő kultui’át teremtett s felemelte a népet. „Meghalt Mátyás király, oda az igazság.“ Ezt márványnál maradandóbban tartja mega magyar ember szive. S amazok a késő kor előtt nem lesznek egyebek, mint „hiú“ emberek, kik népeket hajtottak igába, de közjólétet nem teremtettek. H. Ha a nevelés célját vizsgáljuk, azt elméletben többféleképpen határozhatjuk meg, de állami és társadalmi szempontból az lesz a népnevelés célja, amit Kossuth igy határozott meg : jog és kötelesség ismerésére kell megtanítani a népet. Ez vallási, társadalmi és állami szempontból mindent felölel. A kettő között van a szeretet, mely méltányosságra is megtanít. A nyugoti népek társadalmi törekvései csakis azóta mutatnak helyes irányú fejlődést, mióta egységes nemzeteket al kotnak. Sok háborúnk miatt a mi nemzetünk ma sem egységes, pedig állami létünk 1UÜ0 éve eléggé szép idő lett volna annak kifejtésére. A múlt mulasztását a jelennek kell pótolni s nekünk kell e szellemi harcot megvívni. Mi győzzük meg a népet arról, hogy e hazában szabadság van nyelvi és vallási tekintetben, úgy polgári jogok tekintetében is teljes az egyenlőség. De, ha a magyar állam teljes szabadságot ad minden fiának, teljes joggal várhatja, hogy e földön minden lakó magyarnak érezze és vallja magát Régen forradalmak adtak uj rendet az államban s mint sújtó villámok ártva használtak. Ma állandó forrongásban van a világ s észrevétlenül alakul át a fenn
