Tanügyi Értesítő, 1904 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1904-03-15 / 3. szám

a tanügyi értesítő. hangoztatott felfogással, mely a szak- felügyelet kérdését egészen más oldalról nézi, mint én. Aztán jó nyakkal és egye­nes derékkal látja el az értekezésemet s abban a felfogásomat az a mese, mikor a mocsári békák iszonyú lármát csapva követelték Jupitertől, hogy adjon nekik királyt. Jupiter, a mennydörgő, a lármát megunta hallgatni s lelökött nekik egy lécet, mely hangos locscsanással nyújtóz­kodott végig a mocsár- locsogó füves vi­zében s a lármás békahad elhalgatva, meghunyászkodó figyelemmel s tiszteletes távolból szemlélte a leküldött király hosszú keskeny mivoltát. Majd némi tar­tózkodás után elébb közelebb úsztak hoz­zá, aztán tanyát csapva rajta, még na-, gyobb lármával követeltek maguknak más királyt; s a kegyes-szivü Jupiter le- küldötte királynak a gólyát, az elégedet­len lármásokhoz, kik közül a testeseb­bek kétségen kívül magoknak kívánták királyságot. Ha figyelembe nem vesszük is a gólya uralkodását, nekem úgy tetszik, hogy a szakfelügyeleti kérdésnek és kí­vánságnak szintén megvannak a lármázó békái, kik közzül a testesebbek magok­nak kérnek királyságot; megvan a maga Először szakfelügyeletet óhajt az, aki a mostani felügyelettel nincs mege­légedve, ki a helyi felügyeletet nem tartja megfelelőnek; és annyit be kell ismernünk, hogy egy önérzetes, hivatá­sának élő tanítót mindig is sérthet az, midőn látja vagy tapasztalja, hogy mun­kásságát olyan emberek bírálják el, kik nem értenek a dologhoz s kik ha tudat­lanságukat egy kis rosszakarattal is megtoldották, a legszorgalmasabb taní­tónak is sok kellemetlenséget, bosszúsá­got és keserűséget okozhattak. Ilyen alkalommal a községben azon­nal megindul a tanító ellen a hajsza, mely igyekszik a róla lehámozni minden értéket, minden tisztességet; . és meg­szólal a hirharang, melyet az atyafiak, sógorok, komák, szomszédok, a dobos, a csikós, a csordás, tisztes és nem tisztes asszonyok addig rángatnak, mig a taní­tót a faluból ki nem harangozzák. Ne feledjük azonban, hogy a gondnoksági utasítás az illetéktelen bírálat méreg fo­gait nagy részben kiszedte; és ne feled­jük, hogy a tanító, kinek munkásságát annyi házból ellenőriznetik s viselkedé- dését annyi szem kiséri figyelemmel: mint közhivatalnok a közönség bírálata alul soha magát ki nem vonhatja, bár­milyen szakfelügyelet alatt áljon is, , Másodszer szakfelügyeletet óhajt és sürget az, aki ezt a népoktatás ügy ál­talános rendezéséből önként következő, de el nem engedhető kívánalomnak te­kinti ; és sürgetik azok, kik kiindulva abból, hogy a. királyi tanfelügyelőség a felügyelet» al t adott iskolákat évenként egyszer sem képes meglátogatni, a szak felügyeletet akként óhajtják rendoztetni hogy évenként minden iskola kétszer há­romszor meglátogatható legyen; tehát 'azt kívánják, hogy a vármegyék szak- felügyelői járásokra osztatván, minden járásban 1—-t felügyelő .ellenőrizze, a ta­nítói munkásságot. — Én megengedem, hogy ez valamikor igy lesz, vagy ilyen formán lesz, de nem hiszem, hogy az idők méhe ezt a kívánságot egy hamar meghozza. Mert hiszen ide vonatkozó­lag mit látunk a mai jelenségekben ? Azt látjuk, hogy a kormány a kir. tanfelügye­lőségek munka körének olyan átalakítást törekszik adni, mely lehetővé tegye, hogy évenként minél több iskolát látogathas­son meg. Ez az intézkedés nem azt lát­szik bizonyítani, hogy a kormány járási szakfelügyelőkről álmodozik. Aztán min­den közigazgatási járásba álmodva egy egy népiskolai szakfelügyelőt, szükség lenne vagy Hon szakfelügyelőre, kiknek fizetése, lakbére, utazási átalánya, hogy évenként a maga kerületét legalább há­romszor bejárja, — ez bizonyára igénybe venne egy millió korona uj kiadást. T. értekezlet! — Mindnyájan tud­juk, hogy az ország kormánya nem olyan könnyen folyósítja a milliókat népokta­tásügyi célokra ; és ha a legkönyebben folyósíthatná is, feltéve azt, hogy Magyar- országon a népoktatásügy általános álla­mosítása óhajtandó, — nézünk szét csak és vegyük figyelembe, hogy e tekintet­ben miként állunk, ügy állunk, hogy minden hét tanító közüí csak egy az ál­lami tanító, a többi pedig nem. Majd ha ez az arány a maga tengelye körül a másik oldalára fordul, és Magyarorszá­gon minden hét tanító közt hat tanító állami lesz és mint ilyen az országnak hites tisztviselője lesz, akkor az a leg-

Next

/
Thumbnails
Contents