Tanügyi Értesítő, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903-01-15 / 1. szám

6

tanügyi értesítő.

ugyanazon számának első czikkével vonatkozásba nem hozatik. így azonban a helyzet tisztázása szempontjából nem hallgathatok, mivel az esetben annak gyanúja száradna rajtam, mintha én a lap első czikkében kárhoztatott politikai akczió mellett foglaltam volna állást. Ki kell ezért jelentenem, hogy én semmiféle sztrájk, vagy politikai akczió mellett a beküldött czikkben állást nem foglaltam, csak egyszerűen konstatáltam, hogy a tanítóság a fizetésrendezés alkalmából indított mozgalomban milyen talajon áll. A sztrájk eszméjével nemcsak egyet nem értek, de bizonyos szempontok folytán undorodom tőle. A politikai akcziónak már hive vagyok; de nem az olyan párt- politikai akcziónak, aminőt az említett „első“ czikk kárhoztat, aminőre tudtommal ez országben egyetlen tanító sem gondolt s nem is gondolhatott, hanem annak a politikai akcziónak, amelyre a tanítói figyelmet irányítottam s amely mellett állást is foglaltam a „Népnevelők Lapja“ f. é. 1-ső számában. (—r.—r.)

Válasz az előbbiekre.

i.

Hogy most már tudomásul veszi M. K. ur az üzenetet, azt bizonyítja, hogy az üzenetben van valami igazság. — A fővárosba felküldött tanitótársak közvetlen nem a „Szatmárvármegyei Tanitó-Egye- stiletet, hanem a szatmári állami tanítótestületet képviselték, mivel megbízásukat nem attól, hanem ettől nyerték. De igy is igaz, hogy az állami tanítók érdekeit képviselték és pl. nem Turócz, —- hanem Szatmármegyéből mentek fel. A medgyesi, váraljai, kapniki stb. állami tanítók szintén küldhették volna fel 1—2 embert, de nem tették ; nincs tehát joga érzékenykedni senkinek a miatt, hogy az ország allami tanítósága rólunk ezúttal tudomást nem vehetett.

II.

A hivatott szerk. üzenetbe szóhiba csúszott be, mert azt kellett volna kifejeznie, hogy vesztegessük rá a szót.“ A közleményt azért nem szedettem ki, mert nem volt hely, de nem akartam

egyszerűen félre sem tenni. — A mi a politikai akcziót illeti, én nem tudok olyat képzelni, mely a választási küzdelmek kihasználd a nélkül magát érvényesíteni tudná, vagy akkor nem akczió. Különben nem tévesztené hatását, ha itt a mi körünkben szives lenne ezt az akcziót ismertetni ; a népnevelők lapját kevesen járathatják.

Egyesületünk munkássága az 1901. évben.

Egyesületünk 1901. évi munkásságára vonatko: zólag a szatmári közgyűlésen Károlyi Sándor I jegyző a következő előterjesztést olvasta felIgentiszte/t Közgyűlés!

A szeptember hó 25-én tartott választmányi gyűlés az egyesületbe lépés módját akként szabályozta, hogy a belépés akár az illetékes kör, akár a központi elnöknél történhetik és pedig akár szóval, akár írásban ; a gyakorlat azonban beigazolta, hogy legczélszerübb, ha az illetők a köri elnököknél jetentkeznek és pedig kizárólag Írásban, mely belépési nyilatkozatok az illető köri elnökök által tudomásul vétetvén, nyilvántartásba vétel és a központi irattárba helyezés végett, haladék nélkül a központi elnökséghez terjesztetnek be.

E választmányi gyűlés a köz- és köri gyűlések mindenkori idő- és sorrendjét is megállapította; e határozat azonban az egyesületek működését szabályozó legújabb min. rendelet s alapszabályaink folyamatbanelevő módosítása folytán tovább fenn nem tartható.

Ugyanezen választmányi gyűlés megbízta Marosán Kornél, Károlyi Sándor és Fábián István választmányi tagokat, hogy egy havonként megjelenő folyóirat létesítése érdekében minden szükséges lépést tegyenek meg s eljárásukról a legköcelebbi tehát jelen közgyűlés elé oly értelmű jelentést és úgy tegyenek, hogy ezen ügy a közgyűlésen befejeztessék és a közlöny megindítható legyen. E megbízatásnak eleget tettünk s szerencsénk lesz ide vonatkozó jelentésünket az igen tisztelt közgyűlés elé terjeszteni.