Tanügyi Értesítő, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1903-04-18 / 4. szám
4 tanügyi értesítő hoz anyagi eszközökre van szüksége. De — a magyar kormány jóakaratu támogatásán kívül, mely eddig még egy évben sem maradt el — támaszkodhat- nék-e másra, mint magára a tanítóságra, melynek érdekében alakult és működik s a melytől, midőn támogatást kér, az ő, a tanítóság javát czélozza ? Az „Eötvös-alap“ nem könyöradomá- nyokat gyűjt, hanem a tagsági kötelezettségek teljesítése után tagsági jogokat biztosit a kötelékébe belépett tanítók számára. Mert az „Eötvös-alap“ jótéteményeihez joga van minden arra rászoruló magyarországi tanítónak, de csak akkor, ha ez orsz. segélyegyesület kötelékébe belépett. Még pedig — a dolog természetédöl kifolyólag — a régibb tagoknak több joguk van a jótéteményekhez, mint azoknak, akik csak rövid idő óta tagjai az alapnak. Ezért áll érdekében igen tisztelt tanító urnák az, hogy mielőbb tagjává legyen az „Eötvös- alap“-nak. Senki sem tudhatja, hogy mikor szorul segítségre, ha maga nem : gyermekei, esetleg özvegye. Nagyon sok családos tanító gondjait apasztotta, sok tanító özvegyének könyeit szárította már föl az „Eötvös-alap“ 27 éves fönnállása óta! S épp azért, mivel a jövőt senki előre nem láthatja: a bizonytalan jövőről való gondoskodás tekintetéből, saját jól felfogott érdekében ajánlom igen tisztelt tanító urnák, hogy lépjen be az Éntvös- alap kötelékébe. Ne tessék ezt hivatalos pressziónak venni; csak jóakaratu tanács ez. Az „Eötvös-alap“ évdijas rendes tagja lehet minden magyarországi tanító — felekezeti és iskola-jellegre való tekintet nélkül — a ki évenként 3 koronát fizet be az alap pénztárába. Részesjegy meg- váltásávaj is lehet minden tanító az „Eötvös-alap“ tagja; egy részesjegy ára 50 korona, a mit évi 10 koronás részletekben öt év alatt lehet törleszteni. Ha igen tisztelt tanító urat sikerült meggyőznöm afelől, hogy csak a saját (és családja) érdekében cselekszik, ha az „Eötvös alap“ kötelékébe belép: kérem, szíveskedjék a mellékelt befizetési lapon 3 korona tagsági járulékát a központba beküldeni s engem — a magam miheztartása, illetőleg illetékes helyen való jelentéststel végett — levelező-lapon értesíteni, hogy belépett-e az „Eötvös-alap“ tagjai közé, vagy hogy mi akadályozza ebben ? Szatmár, 1903. év április havában. Tisztelettel Bodnár György kir. s.-tanfelügyelő Havi értekezletek. A tanitó-testületi havi értekezletek tartását elrendelő miniszteri intézkedést megelőzőleg, már tartottak a népesebb tanítótestületek havonkint összejöveteleket, hogy az iskola havi eseményeit szóvá tegyék s némely pedagógiai kérdés agyonvitatásá- val magukat a temperamentumos szónoklásban gyakorolják — no meg, hogy ez utón összeveszhessenek, a gyűlést követő társas lakomán pedig vig poharozás mellett kibékülhessenek. A végczél tehát többnyire a kibékülés volt. Nem csoda, hiszen olyan jó az, összeveszni, kibékülni, meg összeveszni és ismét kibékülni! Van-e ennél ideálisabb foglalkozásuk a szerelmes pároknak ? Hogy pedig az iskolának csak a legparányibb haszna is volt a szerelmes párok ilyetén majmolásából — higyje, aki akarja. Uj idők uj szempontokat teremtenek. Az enyelgések kora lejárt. Wlassics miniszter a havi értekezleteket az eleven iskolai élet kohójának deklarálja. Elrendeli ezért a havi értekezletek szigorú és tervszerű megtartását. A testület a maga akaratát a havi értekezletek utján gyakorolja. A testület vezetője a testületi közakarat végrehajtójává lesz. Megoszlik a munka és felelősség a testület és az iskola vezetője között. Ezzel pedig a paritás elve jut érvényre. A gondnoksági utasítás 102. §-a pedig szabatosan körvonalozza a havi értekezletek czélját, direktívákat állit fel, eszközöket nyújt a sikeres tevékenység könnyebb biztosítása czéljából. Ez a paragrafus a többek között azt is kimondja, hogy veszekedni nem szabad.
