Tanügyi Értesítő, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1903-10-15 / 8. szám
6 tanügyi értesítő. Elnök : Vladár Ferenc. Jegyző : Saja Viktor. 1. Elnök megnyitó beszédjében fel* hívja a kartársak figyelmét egy napjainkban mindinkább nagyobb mérvet öltő, elszomorító jelenségre; a kivándorlásra. A midőn énnek megszüntetése érdekében az ábra hivatott tényezők igyekeznek a lehetőt megtenni, az erre irányuló tevékenységből azoknak, kiknek kezébe a nép nevelés ügye le van téve, szintén ki kell venni a magok részét. Eltekintve azon okoktól, melyek a bajt előidézik, ez alkalommal annak orvoslására irányuló módokat említ] fel. Ilyenek l.a hazaszeretet érzelmének minél nagyobb mérvű felkeltése és ápolása a gyermeki szívben. a gyakorlati nevelés nagyobb arányú felkarolása, minek megvalósítása érdekében a magas kormány adta meg az irányt a kertészet, méhészet és selyemtenyésztés meghonosítására irányuló intézkedései által. Elnök megnyitó beszédjét a gyűlés élénk helyesléssel és tetszéssel fogadja. 2. Farkas Márton jegyző, hivatkozva elfoglaltságára és megrongált egészségi állapotára, a jegyzőségröl beadja lemondását. Gyűlés c lemondást a felhozott nyomós okokra való tekintettel tudomásul veszi s helyette Saja Viktort választja meg, ki a választást elfogadja. a. Htern Judit szatmári áll. iskolai tanítónő felolvassa: „A társadalom és iskola“ ez. értekezését. Az iskola és társadalom együttes közreműködését s ennek hatásait fejtegető munkájával a gyűlés figyelmét állandóan lekötötte s a tartalmas felolvasással szemben gyűlés elismerését és tetszését fejezi ki. 4. Nyisztor Endre szatmári áll. isk. tanító felolvasást tart „Az egyesületi élet fejlesztésről,“ melynek kapcsán az egyesületi élet beijesztésére legnagyobb befolyással levő következő tételeket terjeszti a gyűlés elé elfogadásra: I., Az egyesületi tagok összegének szorgalmas közremüküdése egyesületi gyűléseken s az egyesület ügyei iránt lelkesedéssel párosult érdeklődése. 2 A testületi közszellem megteremtése szempontjából is a szomszédos me- gyli tanítóegyesületekkel való szövetkezés. o Minél gyakoribb pálya- és vitatételek kitűzése. E tételeket a gyűlés megvitatván, helyesli, azonban Paládi Lajos felszólalása után; felolvasónak az egyesületi tagok közönségére vonatkozó nézetét még sein osztja egészen; á mennyiben a gyűléseinken négy felolvasás is szerepel, a mi a közönynek ellenkezőjét bizonyítja, A második pontot, a szomszédos megyei tanítóegyesületekkel való szövetkezést, Károlyi Sándor, Kó'.ai Lajos és Mihály Ferenc elvileg szintén helyeslik és elfogadják, azonban addig, mig a fuvar — és napdij ez irányban is rendezve nem lesz, ennek gyakorlati kivitelét nehéznek tartják. Különben is mint Kótai Lajos kifejti, ugyanazt a célt, t. i. a szellemi érintkezést az egyes tantestületek által kiadott lapok, Tanügyi Értesítők által is el lehet érni. — Mihály Ferenc, e 3 ponthoz az egyesületi élet fejlesztése szom- ponjából még egy negyedik pont hozzácsatolását indítványozza, mely szerint igyekezzünk a társadalom érdeklődését gyűléseink iránt felkölteni s a tanügy iránt érdeklődő műveltebb szülőket vonjak be az egyesületi életbe. Gyűlés a felolvasásban előterjesztett három tételt, valamint a Mihály Ferenc által indítványozott negyediket t. i. A társadalom bevonását egyesületi életünkbe, elfogadja. 5. Kótai Lajos: „A szakfelügyelet kérdése“ címen tart felolvasást. E felolvasásban meggyőző érvekkel támogatja azon nézetét, hogy a tanügyi körökben újabban felmerült azon eszme, miszerint járási szakfelügyelőségck állittasanak fel, nem életre való s mint ilyet a napirendről levétetni kéri. Gyűlés, felolvasó nézetét magáévá teszi és kimondja, hogy a szakfelügyelet kérdésének megoldását a tanfel- űgyelöség keretén belül tartja czélrave- zetőnek. 6. Németi Sándor szatmári áll. isk. tanító: „Kell c tankönyv a népiskolában ?“ ciniü értekezését felolvasván, a midőn párhuzamot von a régi és újabb
