Tanügyi Értesítő, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1903-06-18 / 6. szám
TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 5 hogy mire tanítványaink a maguk fejéből három mnndatot leírnak, a tollszárnak csak a csutkája marad kezükben. Sőt ha egy számtani példát kell elmondani a tanulónak, az ahhoz szükséges szavakat is harapófogóval kell ki venni a gyermekből. Itt ismételjük azt a mit a gyűlés alkalmával mondottunk, hogy Bodnár ur nagy szabású, az iskola beléletét közelebbről érintő, mély igazságot tartalmazó előadásának nem a tanítóság egy töredéke, de a tanítók sokasága előtt kellett volna lefolynia. Hisszük is, hogy alkalom adtán Bodnár professzor ur hasonló szép előadást fog tartani a benzéd és ért. gyakorlatokról a magyarországi tanítókat képviselő Országos Bizottságnak. A szinérváraljai kör gyűlése. Jegyzőkönyv. Felvétetett a „Szatmárvármegyei Általános Tanitó-Egyesület Szinérváraljai Körének“ 1903. május 16-án Szinérváralján tartott gyűlésén. Jelen voltak; Marosán Kornél elnök, Ányos Miklós, Bozsó István, Bretán János, Csulyán János, Ember Sándor, Fábián István, Fazekas Lajos, Fodor Gyula, Ilosvay István, Kaisz Gyula, Koós Gizella, Krespai Ágoston, Marosán Kor- nélné, Marosán János, Mois Jenő, Múzsa Sándor, Moldován György, S Nagy Izabella, Pozder Mária, Szendványi Erzsébet, Szlávik Sándor, Szlávik Sándorné, Stefucz Elek, Végh Gábor. I. Elnök üdvözli a megjelent tagokat s mielőtt a gyűlést megnyitná, felhívja a kör figyelmét a következőkre: A tanítói fizetés ügye immár rendben lesz, ez a tanítói munkásság érdeme, s miután a tanítói állás még igy sincs arányban a végzendő munkával, felhívja kartársait a további buzgó munkálkodásra s különösen megjelöl egy terenumot, a hol a tanító képességeit kitünően érvényesítheti: ez a szoczializmus egy kinövése — az Amerikába vándorlás kérdése; a kiván- dorlásncák most már gátat nem lehet emelni, de lehet szeliditeni, ha a népre úgy igyekszik nevelő hatást gyakorolni a tanító, hogy a kivándorlók magyar szívvel és lélekkel jöjjenek vissza. Az elnök ezek elmondása után a gyűlést megnyitja. 2. Jegyző-választásra hivatván fel a köri tagok titkos szavazással, általános szótöbbséggel Marosán János és Ilosvai István ellenében Végh Gábor választatott jegyzővé. 3. Az egyesületi élet fejlesztéséről Végh Gábor tartott felolvasást; előadó reá mutat arra a késedeldmre, melyet a magyar nemzeti népnevelés tekintetében tapasztalhatunk, kívánja a nemzeti irányú nevelés gyorsabb terjesztését s e czélból a tanítók tömörítését. Határozati javaslatban kívánja. 1. Az állam tegye kötelezővé minden tanítóra nézve a tankerületi ált. tanító-egyesületbe lépést; 2. Tagsági-dij ne legyen semmi; 3. Minden gyűlésre menő tanítónak az állampénztárból tisztességes napi- és fuvardíj fizetendő a gyűlés napján bélyegtelen nyugtára 4. Az egyesület működésének erős- bitésére tankerületenként is szükséges egy „Tanügyi Értesítő“, mely havonként legalább egyszer jelennék meg. Ennek költségei a vármegyét terhelnék, de az állam szigorúan ellenőrizze á megyék ezen kötelességének mikénti teljesítését. 5. Tankerületenként tanszermúzeumok létesítendők s tudományos szemléltetések és előadások tartandók. Az előadást élénk vita követte, melyben Ember Sándor és Fábián István a kötelezettség ellen szóltak, Ányos Miklós pedig mellette. Előadó viszonválaszában teljesen fenntartja kívánalmát, mire a gyűlés többsége a határozati javaslat 1) pontját elveti, a többieket pedig egyhangúlag elfogadják a kör tagjai. 4. Ember Sándor a szakfelügyelet de- czentralizácziója nélkül bármily nagy központi személyzet-szaporítás . mellett sem lesz lehetséges. Reá mutat azokra a ferdeségekre, melyek a mai tanfelügyelet reformálását teszik szükségessé. Előadó
