Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 2. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)
Talmudi fogalmak
Talmudi és halahikus fogalmak és kifejezések 991 kell hoznia. Ennek az áldozatnak a természete az illető anyagi helyzetétől függ (korbán öle vöjoréd). Van azonban egy, a maga nemében páratlan aspektusa az eme parancsolatok nem szándékos megsértésének. Ahhoz, hogy valakire nézve kötelező legyen áldozatot hozni, előfeltétel, hogy az illető, mielőtt még elkövetné a bűnt, tudatában legyen mind a saját állapotának, mind pedig a Szentély illetve a szent ételek szentségének. Majd, miközben elköveti a bűnt, egyszeriben meg kell hogy feledkezzék a körülmények valamelyikéről, és később eszébe kell annak jutnia. Ha ugyanis a bűn elkövetése előtt egyik körülménynek sem volt tudatában, akkor, még ha később tudatára is ébredt ezeknek, nem kell áldozatot hoznia. Lásd: helém ehád; helém tumá; helém mikdás. תאמוט הלבנ T •• I ־ I Tűmét növélá - Állati tetem által átadott rituális tisztátalanság. Bármely kóser vagy nem-kóser állat teteme (vagy a tetemének egy legalább olajbogyó - zájit - nagyságú darabja) rituális tisztátalanságot ad át személyeknek vagy eszközöknek, amennyiben megérintik (turnét mágá) vagy viszik (turnét mászá). A tetemet megérintő, vagy vivő személynek a ruhája is rituálisan tisztátalanná válik. A növélá által átadott rituális tisztátalanság egy napon át tart (turnét erev). A tumát növélá koncepciója kizárólag a háziasított (bohémé) és háziasítatlan (hájé) emlősökre vonatkozik. Más szabályok vonatkoznak a kóser szárnyasok tetemire (nivlát of táhor) és bizonyos hüllőkre és rágcsálókra (lásd: smoná srácim). Az állati tetemek semelyik másik csoportja (azaz a nem-kóser szárnyasok, a halak, a rovarok és a legtöbb hüllő) nem ad át rituális tisztátalanságot. Az a személy, aki ״megkapja” ezt a rituális tisztátalanságot, visszanyerheti rituális tisztaságát, ha alámerül (tvilá) egy rituális fürdőben (mikve). Teljes rituális tisztaságát az alámerülését követő napszálltakor nyeri vissza. תאמוט ץילכוא Turnét ohálin - Az ételek rituális tisztátalansága. Az ételek, szentségük fokától függően, különböző szinten válhatnak rituálisan tisztátalanná, kezdve a rison lötumá-tól - vagyis az ávot hátumot utáni első fokozattól - a rövii ságnak ezt a formáját továbbadják. Számos szaktekintély érvel amellett - és a háláhá is erre a konklúzióra jut - hogy ״sátor tisztátalanságot” csupán zsidó holttestek okozhatnak. Egy másik, a holttestek által átadott rituális tisztátalansággal kapcsolatos sajátosság, hogy az a fém eszköz vagy edény, amely közvetlen kapcsolatba kerül egy holttesttel, magára veszi a holttest státuszát, így bárkinek, aki megérinti, vagy egy fedél alá kerül vele, áv hátumá kategóriájú rituális tisztátalanságot ad át. A holttest rituális tisztátalanságára vonatkozó törvényeket túlnyomórészt a Misna Ohálot traktátusa tárgyalja. תאמוט סלדמ Tűmét midrász - Szó szerint: taposás révén [átadott] rituális tisztátalanság. A rituális tisztátalanság egyik formája, amelyet egy záv, vagyis egy gonorrhoeában szenvedő férfi; egy závé, vagyis egy olyan nő, aki vért vesztett, noha épp nem menstruál; egy joledet, vagyis egy frissen szült nő; és egy nidá, vagyis éppen menstruáló nő képes átadni. A záv (és a többi fentebb említett) azokat a tárgyakat, amelyekre rááll, ráül vagy ráfekszik, rituálisan tisztátalanná teszi. Az ilyen tárgyat midrász házáu-nak nevezik, és az áv hátumd-nak - vagyis ״a rituális tisztátalanság valamely elsődleges forrásának” - ugyanabba a kategóriájába tartozik, mint maga a záv (lásd: ávot hátumot). A tárgy ezután rituális tisztátalanságot ad át azoknak a személyeknek (vagy tárgyaknak), akik (illetve amelyek) viszik vagy megérintik (lásd: tumát mágá; tumát mászá). Csupán a kifejezetten ráülésre, vagy ráfekvésre szolgáló tárgyak válhatnak midrász házáv-vá; más olyan tárgyak, amelyekre egy záv rááll vagy ráül, rituálisan tisztátalanná válnak ugyan, ám ezek csupán rison lötumá-nak számítanak, vagyis ״első fokon tisztátalannak”. תאמוט מלקמ ריזע׳לקל Tumát mikdás vökodásáv - Rituális tisztátalanság a Szentélyre és annak szentségeire vonatkozóan. A Tóra megtiltja mindenkinek, aki rituálisan tisztátalan, hogy szent ételt egyen (3Mózes 7:19-20.), és megtiltja, hogy rituálisan tisztátalan állapotban bárki belépjen a Széntélybe (4Mózes 19:20.). Ha valaki szándékosan elköveti e bűnök bármelyikét, kárét-tel lakói érte. Ha nem szándékosan szegi meg ezeket a parancsolatokat, akkor engesztelő áldozatot
