Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 2. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)

Talmudi fogalmak

960 Talmudi és halahikus fogalmak és kifejezések megbízás annak rendje és módja szerint végre lett hajtva. A meghatalmazott nem teljesíthet olyan kötelezettséget, amelyet magának a meg­­hatalmazónak kell teljesítenie. így például egy sáliáh nem végezheti el a hálicá szertartását a jávám nevében, amiképpen imaszíjat (tfilin) sem köthet fel valaki más helyett. ישילש האמוטל TI I * *I Slisi lötumá - A rituális tisztátalanság har­­madik fokozata. Olyasvalami, amelyet egy má­­sodfokú rituális tisztátalansággal bíró tárgy (séni lötumá) tett rituálisan tisztátalanná. A rituális tisztátalanság harmadik fokozatával kapcsolatos szabályok csak a trumára és az áldozati étel­­re vonatkoznak, a nem szent ételekre (hulin) azonban nem. A trumá harmadik fokozatú ritu­­ális tisztátalanságát pászul-nak (״alkalmatlanná tett”) nevezik. A pászul maga rituálisan tisztáta­­lan ugyan, de már nem ad át rituális tisztátalan­­ságot, kivéve az áldozati ételeknek. הש־לשי תונחמ Slosá máhánot - Az izraeliták három tábo­­ra a pusztaságban. Ezek a következők: Izrael tábora (máháné Jiszráél), azon belül a leviták tábora (máháné lövijá), azon belül pedig az Isteni Jelenlét tábora (máháné Söhiná). Egyes rituálisan tisztátalan személyek csak az Isteni Je­­leniét táborába nem léphetnek be, mások a levi­­ták táborából is ki vannak tiltva, megint mások, mint például a poklosok (cáráát), még Izrael táborából is ki vannak tiltva. A Szentély és an­­nak udvara (ázárá) az Isteni Jelenlét táborának felel meg, a Szentély-hegy a leviták táborának, Jeruzsálem pedig, valamint más fallal körülvett városok, Izrael táborának. דמשי T I Smád - Hitehagyás. Az üldöztetések idején kibocsátott rendelet, amely arra kényszeríti a zsidókat, hogy részben vagy egészben vessék el a Tórát. A Bölcsek azt mondják, hogy az ilyen rendeletek ellenére minden zsidónak köteles­­sége akár az életét is feláldozni, semhogy akár a csekélyebb jelentőségű parancsolatokat vagy a zsidó szokásokat is megsértse (lásd: jéhárég vöál jáávor). ינימש תךצע V v 1• • 1־ Smini áceret - A gyülekezés nyolcadik nap­és néhány egyéb eset kivételével a békeáldo­­zatok önkéntes adományok voltak (nödává). A zeuáh - ״áldozat” - szó, ha értelmező jelző nélkül áll, általában slámim-ot - ״békeáldozat” - jelent. חילש רוביצ ־ • * I Sliáh cibur - Szó szerint: a közösség megbí­­zottja, képuiselője. Az a személy, aki egy gyű­­lekezet imáját vezeti. Az illető bizonyos imádsá­­gokat hangosan mond el, különösen az Amidá imádság (smoná eszré) ismétlését. Sem a tál­­mudi időkben, sem a későbbi nemzedékek idején nem volt szokás állandó sliáh cibur-1 alkalmazni. Sokkal inkább úgy történt a dolog, hogy minden egyes imához más és más levezetőt választott a gyülekezet. Bizonyos napokon, mint amilyenek a közösségi böjtök (táánit cibur) például, a Böl­­esek bizonyos feltételekhez kötötték az imaveze­­tő személyének kiválasztását; a feltételek többek között a következők voltak: legyen erényes, bűn­­félő, alázatos és a közösség által megbecsült és szeretettre méltó. A Bölcsek már a talmudi idők­­ben is kritizálták az olyan kántort, akinek egyet­­len erénye a kellemes hangja volt. תוחילש Slihut - Meghatalmazás. Meghatalmazott (sá­­liáh) kinevezése egy cselekedet végrehajtására annak a személynek a nevében, aki kinevezte őt (mösáléáh). A szabály az, hogy valakinek a meghatalmazottja ugyanolyan, mint a személy maga (sluho sei ádám kömoto). Egy mégha­­talmazott a legtöbb jogi kérdésben helyettesít­­heti a meghatalmazóját. Mindazonáltal a Tóra parancsolatainak megsértésére történő meg­­hatalmazás jogilag érvénytelen, és meg nem történtnek tekintendő (lásd: én sáliáh lidvár ávérá), így bármiféle törvénysértésért a meg­­hatalmazottnak kell felelősséget vállalnia. Meg­­hatalmazás kizárólag a meghatalmazó tudatos beleegyezésével foganatosítható, és a mégha­­talmazott jogilag kompetens személy kell, hogy legyen (lásd: hérés sote vökátán). A meg­­hatalmazott bármilyen pénzügyi tranzakciót végrehajthat, továbbá áldozatbemutatást, tized elkülönítést, eljegyzést, válást és még sok más dolgot. Jogi vélelmezés (házáká), hogy a meg­­hatalmazott a megbeszéltek szerint hajtja végre a feladatát. így amikor nem lehetséges bizo­­nyítani a tényeket, akkor feltételezzük, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents