Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 2. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)
Talmudi fogalmak
960 Talmudi és halahikus fogalmak és kifejezések megbízás annak rendje és módja szerint végre lett hajtva. A meghatalmazott nem teljesíthet olyan kötelezettséget, amelyet magának a meghatalmazónak kell teljesítenie. így például egy sáliáh nem végezheti el a hálicá szertartását a jávám nevében, amiképpen imaszíjat (tfilin) sem köthet fel valaki más helyett. ישילש האמוטל TI I * *I Slisi lötumá - A rituális tisztátalanság harmadik fokozata. Olyasvalami, amelyet egy másodfokú rituális tisztátalansággal bíró tárgy (séni lötumá) tett rituálisan tisztátalanná. A rituális tisztátalanság harmadik fokozatával kapcsolatos szabályok csak a trumára és az áldozati ételre vonatkoznak, a nem szent ételekre (hulin) azonban nem. A trumá harmadik fokozatú rituális tisztátalanságát pászul-nak (״alkalmatlanná tett”) nevezik. A pászul maga rituálisan tisztátalan ugyan, de már nem ad át rituális tisztátalanságot, kivéve az áldozati ételeknek. הש־לשי תונחמ Slosá máhánot - Az izraeliták három tábora a pusztaságban. Ezek a következők: Izrael tábora (máháné Jiszráél), azon belül a leviták tábora (máháné lövijá), azon belül pedig az Isteni Jelenlét tábora (máháné Söhiná). Egyes rituálisan tisztátalan személyek csak az Isteni Jeleniét táborába nem léphetnek be, mások a leviták táborából is ki vannak tiltva, megint mások, mint például a poklosok (cáráát), még Izrael táborából is ki vannak tiltva. A Szentély és annak udvara (ázárá) az Isteni Jelenlét táborának felel meg, a Szentély-hegy a leviták táborának, Jeruzsálem pedig, valamint más fallal körülvett városok, Izrael táborának. דמשי T I Smád - Hitehagyás. Az üldöztetések idején kibocsátott rendelet, amely arra kényszeríti a zsidókat, hogy részben vagy egészben vessék el a Tórát. A Bölcsek azt mondják, hogy az ilyen rendeletek ellenére minden zsidónak kötelessége akár az életét is feláldozni, semhogy akár a csekélyebb jelentőségű parancsolatokat vagy a zsidó szokásokat is megsértse (lásd: jéhárég vöál jáávor). ינימש תךצע V v 1• • 1־ Smini áceret - A gyülekezés nyolcadik napés néhány egyéb eset kivételével a békeáldozatok önkéntes adományok voltak (nödává). A zeuáh - ״áldozat” - szó, ha értelmező jelző nélkül áll, általában slámim-ot - ״békeáldozat” - jelent. חילש רוביצ ־ • * I Sliáh cibur - Szó szerint: a közösség megbízottja, képuiselője. Az a személy, aki egy gyűlekezet imáját vezeti. Az illető bizonyos imádságokat hangosan mond el, különösen az Amidá imádság (smoná eszré) ismétlését. Sem a tálmudi időkben, sem a későbbi nemzedékek idején nem volt szokás állandó sliáh cibur-1 alkalmazni. Sokkal inkább úgy történt a dolog, hogy minden egyes imához más és más levezetőt választott a gyülekezet. Bizonyos napokon, mint amilyenek a közösségi böjtök (táánit cibur) például, a Bölesek bizonyos feltételekhez kötötték az imavezető személyének kiválasztását; a feltételek többek között a következők voltak: legyen erényes, bűnfélő, alázatos és a közösség által megbecsült és szeretettre méltó. A Bölcsek már a talmudi időkben is kritizálták az olyan kántort, akinek egyetlen erénye a kellemes hangja volt. תוחילש Slihut - Meghatalmazás. Meghatalmazott (sáliáh) kinevezése egy cselekedet végrehajtására annak a személynek a nevében, aki kinevezte őt (mösáléáh). A szabály az, hogy valakinek a meghatalmazottja ugyanolyan, mint a személy maga (sluho sei ádám kömoto). Egy méghatalmazott a legtöbb jogi kérdésben helyettesítheti a meghatalmazóját. Mindazonáltal a Tóra parancsolatainak megsértésére történő meghatalmazás jogilag érvénytelen, és meg nem történtnek tekintendő (lásd: én sáliáh lidvár ávérá), így bármiféle törvénysértésért a meghatalmazottnak kell felelősséget vállalnia. Meghatalmazás kizárólag a meghatalmazó tudatos beleegyezésével foganatosítható, és a méghatalmazott jogilag kompetens személy kell, hogy legyen (lásd: hérés sote vökátán). A meghatalmazott bármilyen pénzügyi tranzakciót végrehajthat, továbbá áldozatbemutatást, tized elkülönítést, eljegyzést, válást és még sok más dolgot. Jogi vélelmezés (házáká), hogy a meghatalmazott a megbeszéltek szerint hajtja végre a feladatát. így amikor nem lehetséges bizonyítani a tényeket, akkor feltételezzük, hogy a