Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 2. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)

Talmudi fogalmak

948 Talmudi és halahikus fogalmak és kifejezések számos vonatkozik az olyan rabbira is, aki, ha nem is a legfőbb mesterünk, mégis tanultunk tőle. Egyesek szerint a nemzedék legfőbb rab­­biját {gdol hádor) mindenkinek úgy kell tekin­­tenie, mint a saját rabbiját, még ha konkrétan nem is tőle tanult. 2. A ráv titulus a babilóniai tudósok (ámoráim) megtisztelő címe volt. A rabi titulus pedig azokat a szentföldi tudósokat illette, akik részesültek a Mózestől származtatott megszakítás nélküli felavatási hagyományban (szmihát zkénim). לגי Regei - Szó szerint: láb. 1. A károkozás főbb kategóriáinak egyike (ávot nözikin). A kifeje­­zés arra a fajta kárra utal, amelyet háziállatok okoznak akaratlanul, normál viselkedés közben (például véletlenül letiporják a termést vagy rá­­tipornak bizonyos árucikkekre). Az állat gazdája ilyenkor teljes mértékű kártérítést kell fizessen a kárvallottnak (nezek sálém). A károkozás ezzel rokon, de mégis eltérő kategóriája a crorot, vagyis a közvetett károkozás (pl. az a kár, ame­­lyet az úton haladó állat patája által felrúgott kő okoz). 2. Kifejezés, amely a három zarándok­­ünnep (sálos rögálim), a Peszáh, a Sávuot és a Szukkot bármelyikére utalhat. תיש־אך זגה Résit hágéz - Az első nyírás. A legalább öt ju­­hot számláló nyájak nyírásából származó gyapjú első adagját köteles a gazda kohénnak ajándé­­kozni (5Mózes 18:4.). Ez az adomány legalább öt szláim súlyú kell legyen (lásd: szelá), és a kohén személyes tulajdonát fogja képezni; nem számít szentnek. תיביר Ribit - Kamat. Bármiféle többlet vagy kiegészí­­tés, amelyet a kölcsön visszafizetésekor adnak, kárpótolandó a kölcsönadót azért az időért, ameddig a kölcsön összege a kölcsönvevő bir­­tokában volt. A Tóra szerint tilos pénzt kamatra kölcsönadni illetve kölcsönvenni (2Mózes 22:24., 3Mózes 25:36-37., 5Mózes 23:20.). Ez a tilalom vo­­natkozik a kölcsönvevőre, a kölcsönadóra vala­­mint bármely írástudóra, tanúra vagy kezesre, aki netán részt venne egy efféle tranzakcióban. A kamat tilalma ugyanúgy vonatkozik a pénzbe­­li kölcsönökre, mint a természetbeni kölcsönök­­re, feltéve, hogy a kölcsönvevő nem konkrétan a zsidó királyok uralkodási idejének számítása szempontjából. Általánosságban a Szentély ál­­dozathozatali éve is niszán 1-jén kezdődött. 2. Elül 1-je - az év eleje a nyájból vagy csordából való tized-beszolgáltatás (máászár böhémá) szempontjából. 3. Svát 15-dike - az év eleje an­­nak a gyümölcsnek a szempontjából, amely egy fán annak ültetését követő első három évben terem (orlá), valamint a fák gyümölcséből való tized-beszolgáltatás szempontjából (máászrot). יואר קזחומו Ráuj umuhzák - Szó szerint: ami elvileg jár, és amit már birtokol. Ellentétes kifejezések, amelyek vagyontárgyakkal és különösen azok öröklésével kapcsolatosak. A muhzák olyan vagyontárgyra utal, amely ténylegesen valaki­­nek a birtokában van; a ráuj viszont olyan va­­gyontárgyra, amelyhez a személynek joga van ugyan, de azt pillanatnyilag nem birtokolja. Az elsőszülöttet például kétszeres örökrész illet meg az apja tulajdonában lévő vagyonból (muhzák). Viszont nem kap kétszeres részt olyan vagyon­­ból, amelyhez apjának csupán joga van, vagy olyan vagyonból, amelyet az apja esetleg vala­­mikor később fog megszerezni (ráuj). בר Ráv - Mester, tanár. 1. Azt a férfit, akitől az ember Tórát tanult, az ember mesterének, az ember rabbijának nevezik, és tórái parancsolat, hogy az embernek igen nagy tisztelettel kell vi­­seltetni a rabbija iránt, még azon az általános tiszteleten is túlmutató tisztelettel, amellyel az ember a Bölcseknek adózik, és szinte félelem­­mel vegyes áhítattal kell felnéznie rá (״rabbid fé­­leime olyan legyen, mint az Ég félelme”). Az em­­bernek fel kell állnia ültéből mestere iránti tisz­­telete jeléül, és tiszteletet kell tanúsítania iránta, amikor az feláll vagy sétál. Az ember rabbijának a tisztelete és az ő szükségletei előbbre valóak saját apjának tiszteleténél és az ő szükségletei­­nél. Ha például az ember az elé a választás elé kerül, hogy a rabbiját váltsa ki a fogságból, vagy a saját apját, a rabbiját kell választania. Amikor egy rabbi meghal, a tanítványai megszaggatják a ruhájukat (krijá). Egy tanítvány nem szólíthat­­ja néven a rabbiját. Ezek a törvények a maguk teljes szigorában az ember legfőbb mesterére vonatkoznak, arra a személyre, akitől az ember a tudása legjavát szerezte, ám e szabályok közül

Next

/
Thumbnails
Contents