Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 2. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)
Talmudi fogalmak
922 Talmudi és halahikus fogalmak és kifejezések הרונמ T I Mönorá - Karos mécsestartó. A Szentély szent eszközeinek egyike. A mönorá aranyból készült, és a Szent Csarnok (héhál) déli oldalán állt. Hét díszes karja mindegyikének tetején egy-egy nér, azaz olajtartó edényke volt található, bennük kanócokkal. A mönorá-1 szürkületkor meggyújtották, és annyi olajat töltöttek a mécseseibe, hogy reggelig égjen, függetlenül attól, hogy éppen milyen hosszú volt az éjszaka (lásd: nér máárávi). A mönorá 18 tefáh (1.44 méter) magas volt, és kis háromlépcsős dobogó állt előtte; a kohén ezen állva gyújtotta meg illetve tisztította a mécseseket. Szükséghelyzet idején megengedett volt, hogy a mönorá-1 ne aranyból, hanem valamilyen más fémből készítsék, de minden körülmények között hét ága kellett, hogy legyen. ברועמ שימש־ V V T t Möoráv semes - Lásd: heerév semes. הןלירמ הפיטשיו Möriká ustifá - Súrolás és öblítés. Azt az edényt, amelyben áldozati húst főztek vagy sütöttek, úgy kellett megtisztítani, hogy először forró vízzel mosták el (möriká), majd ezt követőén hideg vízzel (stifá), hogy ily módon eltávolítsanak belőle minden olyan ételmaradékot, amelyet esetleg magába szívott. Ezt a mosást és öblítést azon időintervallum elteltével végezték el, amelyen belül volt engedélyezett az áldozati hús elfogyasztása. הבורמ םידגב •TI V I Mörube bgádim - Szó szerint: a sokruhás. A Második Szentély idején, amikor semen hámishá - ״a felkenés olaja” - már nem állt rendelkezésre a főpapok felkenéséhez (lásd: másuáh bősemen hámishá), a főpapot (kohén gádol) úgy szentelték fel, hogy ráadták azt a nyolc ruhadarabot (smoná bgádim), amelyet csak a főpapok viselnek. Az ily módon felszentelt főpapot mörube bgádim-nak nevezték, és mindazok a törvények, amelyek a főpapokra vonatkoztak, rá is vonatkoztak, egyet amelyet nem áldozatnak szántak, növélá-nak számított, és nem volt szabad megenni. Ám azt a möliká-val megölt madarat, amelyet aztán vétekáldozatként (hátát háof) bemutattak, már megehették a kohénok. A möliká-t kizárólag kohén hajthatta végre, míg ugyanakkor a szentélyi áldozatra szánt négylábúakat egy nemkohén is levághatta. הנוממ V I Mömune - Szó szerint: kinevezett személy. Főtisztviselő a Szentélyben; konkréten a főpap helyettese. Volt egy mömune, aki a Szentélyhegy őrségét felügyelte, és volt egy, aki meg azt a sorshúzást felügyelte, amely révén a kohénok szentélyszolgálati feladatait osztották ki (lásd: pájisz). (Lásd még Skálim 5:1.) תוחנמ T I Mönáhot - Lisztáldozatok. A mönáhot kifejezés magában foglalja a Szentélyben bemutatott összes liszt- és kenyér felajánlást. A mönáhot között szerepel a Sávuotkor bemutatott két vekni kenyér (sté hálehem); a Széntély színkenyere (lehem hápánim); a különféle önkéntes lisztáldozatok (minhot nödává); a vétkező lisztáldozata (mintát hoté); a hálaáldozatot kísérő veknik (láhmé todá, lásd: todá); az öntőáldozatokat kísérő lisztáldozatok (minhát nöszáhim); a házasságtöréssel gyanúsított nő lisztáldozata (minhát szotá, lásd: minhát knáot); és az omer felajánlás (minhát háomer•, lásd: omer). Számos összetett törvény vonatkozik ezekre a lisztáldozatokra, és a Talmud a Mönáhot traktátus java részét e törvények részletekbe menő tárgyalásának szenteli. A legtöbb fajta mönáhot-ot kovásztalan búzalisztből hozták. Ugyanígy e felajánlások legtöbbje kmicá köteles - a ״maroknyi [ti. »háromujjnyi«] elvétele (a felajánlásból)” - ami alapvető eleme az áldozati szertartásnak. A lisztáldozat számos fajtájához az elkészítés során vagy olajat kell hozzákeverni vagy tömjént (füstölőszer) kell hozzáadni (mindazonáltal lásd: kol háráuj lövilá én bilá möákevet bo). A lisztáldozatok törvényei számos szempontból párhuzamba állíthatók az állatáldozatok törvényeivel, és így például sok olyan cselekedet, amely az állatáldozatokat érvényteleníti, a lisztáldozatokat is érvénytelenné teszi.
