Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 2. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)

Talmudi fogalmak

894 Talmudi és halahikus fogalmak és kifejezések pusztaságban vándoroltak, a leviták szállítót­­ták a Sátorszentélyt és annak szent edényeit. A Szentély felépültét követően ez a feladatuk megszűnt ugyan (lásd IKrónikák 23:25-32.), de a leviták továbbra is szolgálatot láttak el a Szén­­télyben. Családjaik szerint fel voltak osztva énekesekre és zenészekre (mösorörim), akik zenei kíséretet biztosítottak az áldozatbemuta­­tásokhoz, valamint őrökre (soárim), akik zár­­ták és nyitották a Szentély kapuját, és őrséget álltak előtte. 2. A tizedekre vonatkozóan. A le­­viták jogosultak arra, hogy megkapják az első tizedet (máászér rison). Ez azonban pusztán birtokjogi kérdés. Ennek a tizednek ugyanis nincs semmiféle szentsége, és ezért bárki el­­fogyaszthatja, akinek a levita azt odaadja. Ezra megbüntette a levitákat azzzal, hogy elrendelte, hogy néhány esetben a tizedet a leviták helyett a kohénoknak kell megkapniuk. 3. A Tóra nyilvános felolvasására vonatkozóan (kriát háTorá). Amikor egy kohén is jelen van, őt hívják fel az első szakasz felolvasásához, a le­­vitát pedig a második szakasz felolvasásához hívják fel. 4. Egy levita elsőszülött fiára illetve egy levita lányának az elsőszülött fiára nem vo­­natkozik az a követelmény, hogy pénzen meg kell váltani a kohéntól (lásd: hámisá szláim; pidjon hábén). ןוביל Libun - Szó szerint: fehérítés. 1. Fehérítés, mosás értelemben egyike annak a harminckilenc fő munkavégzési kategóriának, amelyek szom­­baton tilalom alá esnek (lásd: ávot möláhot). 2. A menstruáló nőre (nidá) vonatkozó törvé­­nyék kontextusában a jómé libun - ״a fehérítés napjai” - az a menstruációt követő időinterval­­lum, amikor a nő fehér alsóneműt hord, hogy ily módon megbizonyosodhasson arról, hogy a vérfolyás teljes mértékben megszűnt. A nő ez idő alatt még rituálisan tisztátalannak számít. 3. Az olyan konyhai eszközök kikóserezésével kapcsolatban, amelyeket közvetlen tűznek kitett nem-kóser élelmiszer elkészítéséhez használtak (például sütőnyársak esetében). Az ilyen eszkö­­zöket csak úgy lehet kikóserezni, azaz kóserré tenni, ha őket magukat is közvetlen hőhatásnak teszik ki, vagyis tűzbe tartják. Egyes esetekben ezeket az edényeket, vagy más konyhai eszkö­­zöket fehér izzásig hevítik, és ezt a folyamatot nevezik libun-nak. םחל םינפה • T - V V Lehetn hápánim -Színkenyér. A Tóra említi (3Mózes 24:5-9.) azt a tizenkét színkenyeret, amelyet a Szent Csar­­nokban (héhál) minden szombaton kihelyeztek a szent asztalra (sulhán hápánim). Az előző hét kenyereit szétosztották a kohénok között, akik elfogyasztották azokat. A színkenyér keletien tésztából készült, és hatot-hatot egymásra he­­lyezve belőle, két oszlopban helyezték el az asz­­talon. Két szilke (bázihin) tömjént (lövoná) helyeztek el közöttük (illetve, más vélemények szerint, a tetejükön). Lehi - Legalább tíz te­­nyérszélesség magas, vékony pózna, amely jelképes válaszfalként szolgál. Ezt a fogalmat a háláhá két területen alkalmazza: 1. A szombati vivésre és sétára vo­­natkozó határkiterjesztés törvényeivel kapcso­­latban. Ha egy zsákutca bejáratához lehi-1 erő­­sítenek, akkor ez lehetővé teszi a zsákutcán be­­lül tárgyak hordozását (lásd: situfé mövoot; éruv hácérot). 2. A szukká-építés törvényei­­vei kapcsolatban. A lehi felhasználható a szukká egyik falának kiegészítéséhez. טקל Leket - Tallózott kalászok. Egyike a szegé­­nyéknek kötelezően juttatott mezőgazdasági jel­­legű adományoknak (mátnot ánijim). A Tóra megtiltja a földtulajdonosoknak, hogy a betaka­­rításkor elhullott kalászokat összeszedegessék (3Mózes 19:9.). Az ugyanazon a helyen elhullott háromnál kevesebb kalász leket-nek számít, és a szegények tulajdonának tekintendő. A föld tulajdonosának tilos azt saját használatra össze­­szednie. יול Lévi - Levita. Jákob Lévi nevű fiának egye­­nes ági leszármazottja. Egy levitának vannak bizonyos különleges jogai és kötelességei. 1. A Szentélyben. Amikor Izrael gyermekei a

Next

/
Thumbnails
Contents