Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 2. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)
Talmudi fogalmak
870 Talmudi és halahikus fogalmak és kifejezések לארשי "TI• Jiszráél - Izraelita. 1. Egy zsidó, szemben egy nem-zsidóval. 2. Egy izraelita; a zsidó nép genealógiai kategóriáinak egyike. Egy izraelita sem nem pap (kohén), sem nem levita (lévi), hanem valamelyik másik törzs leszármazottja. A leszármazás kontextusában a kifejezés egészen pontosan egy makulátlan származású izraelitát jelent, szemben a rabszolgákkal és mindazokkal, akiknek valamilyen szégyenfolt éktelenkedik a származásán. Ez utóbbiakkal - a származásúkon éktelenkedő szégyenfolt súlyosságától függően - tilos volt összeházasodni kohénoknak, levitáknak illetve izraelitáknak. דועל Jiud - Szó szerint: kijelölés. Az a jog, amellyel a Tóra ruházza fel egy héber szolgálólány (ámá ivrijá) vásárlóját arra, hogy a szolgálólányt a megvásárlását követő és a szabadulását megelőző időszakban bármikor a saját vagy a fia menyasszonyául kijelölje (2Mózes 21:8-9.). Ilyen esetben a vásárlónak nem kell semmi továbbit adnia az eljegyzés (kidusin) foganatosítása érdekében. A pénz, amelyet eredetileg kifizetett a szolgáló megvásárlásakor, úgy tekintendő, mintha kifejezetten erre a célra adta volna, és így a szolgáló a jiud pillanatától fogva jogilag férjes asszonynak számít (éset is). אצוי Jocé - Szó szerint: [az, ami] kiment. Aldozati állat (vagy annak egy része), amelyet kivittek azokon a határokon túlra, amelyeken belül engedélyezett annak elfogyasztása. Ha valaki kivitte az állatot, akkor azt már tilos volt elfőgyasztani, sőt el kellett égetni. Ha az áldozati állatnak csupán egy része került ki a határokon túlra, akkor azt a részt le kellett vágni és el kellett égetni, az áldozat maradékát pedig el lehetett fogyasztani. אצוי ןפוד Jocé dofen - Szó szerint: [egy újszülött,] aki a [méh] falán [keresztül] megy ki, azaz egy császármetszéssel született gyermek. Az ilyen gyermekre más szabályok vonatkoznak, mint a természetes úton született gyermekekre. A különbségek közül kettő: 1. az ilyen gyermek nem tekinthető elsőszülöttnek (böhor), és 2. az eljegyzi az özvegyet (lásd: kidusin) még akkor is, ha ez az eljegyzés a Tóra törvényei szerint érvénytelen, mivel nem történt meg a szexuális együttlét. Az elhunyt fivére és az özvegy közötti házasságot csakis a szexuális kapcsolat teszi tehát érvényessé, és ettől kezdve az asszonyt minden tekintetben a feleségének kell tekinteni. Get (válólevél) szükséges ahhoz, hogy válásukát törvényesítsék. Napjainkban a legtöbb zsidó közösségben a jávám-tói elvárják azt, hogy a hálicá megadásával szabadítsa fel fivére feleségét eme kötelezettség alól és a férfinak nem engedik meg, hogy a jibum intézménye segítségével az özvegyet elvegye. Lásd: hálicá. דוחל Jihud - Szó szerint: együttlét egyedül. Az a férfi és nő, akik között nem megengedett a szexuális kapcsolat, nem tartózkodhatnak kéttesben zárt ajtók mögött. A hagyomány szerint Dávid király idejében ezt a tilalmat kiterjesztették hajadon lánynak férfival való együttlétére is. A kivételek közé tartoznak apa és leánya, illetve anya és fia. Egy férfinek nem szabad egyedül lennie két asszonnyal sem. הערי דע באתסיש־ " T I • V ־ V I • Jire ád sejisztáév - Szó szerint: legeljen, amíg alkalmatlanná nem válik [arra, hogy áldozatként bemutassák]. Előfordult, hogy egy állat, amelyet kijelöltek, hogy feláldozzák a Szentélyben, alkalmatlanná vált az áldozatbemutatásra, mert, például, a tulajdonosa időközben meghalt, vagy azért, mert időközben már engesztelési nyert egy másik áldozat révén, vagy mert az állat, amelyet eredetileg áldozatbemutatásra jelöltek ki, időközben elveszett, majd később megkerült. Az ilyen állatot áldózatbemutatásra alkalmatlannak nyilvánították, de ugyanakkor világi célokra is tilos volt felhasználni. Ilyen esetben az állatot kicsapták legelni, míg nem szerzett valami olyan fogyatékosságot (lásd: mumim), amely már önmagában is alkalmatlanná tette arra, hogy áldozatként bemutassák a Szentélyben. A fogyatékos állatot aztán már meg lehetett váltani, és ha már megváltótták, akkor világi célokra is fel lehetett használni. A pénzt pedig, amelyen megváltották, fel lehetett használni egy másik áldozati állat megvásárlására. Azonban lásd: pszulé hámukdásin; hátáot hámétot.