Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 2. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)

Talmudi fogalmak

Talmudi és halahikus fogalmak és kifejezések 839 תשיא חא T V “ Eset áh - A fivér felesége. A Tóra megtiltja, hogy egy férfi a fivére feleségével közösüljön (3Mózes 20:11.) (lásd még: árájot). Ennek a tila­­lomnak az áthágása az Ég általi halálbüntetését (kárét) vonja maga után. A tilalom egyaránt vonatkozik apai ági és anyai ági fivér feleségé­­re, és hatályban marad a fivér halálát követően is. Az egyetlen kivétel ez alól a tilalom alól a jövámá, azaz a gyermektelenül elhalt fivérnek az özvegye (jibum). תש־א בא T V ” Eset áv - Az apa felesége. A Tóra megtiltja, hogy egy férfi az apja feleségével közösüljön (,3Mózes 20:11.) (lásd még: árájot). Ez a tilalom annak ellenére hatályos, hogy 1. az asszony nem az illető édesanyja; 2. még csupán elje­­gyezte magát az illető apjával (éruszin) és nem történt meg a tényleges házasságkötési szer­­tartás (niszuin); 3. az illető apja már nem él. Egyes talmudi vélemények ezt a tilalmat még arra a hajadonra is kiterjesztik, akit az illető apja elcsábított vagy megerőszakolt. Ennek a ti­­lalomnak az áthágása megkövezéssel végrehaj­­tott halálbüntetést (szkilá) von maga után. תשיא שיא . v ” Eset is - Egy férfi felesége. A tízparancsolat kimondottan megtiltja a házasságtörést, és a Tóra egy másik helyen kimondja, hogy a má­­sik férfi feleségével való közösülés bűnéért ha­­lálbüntetés jár (3Mózes 20:10.). Ez a tilalom egy­­aránt vonatkozik eljegyzett (éruszin) és házas nőre (niszuin). A házasságtörésben résztvevő mindkét fél henek, azaz megfojtás általi halállal sújtandó, ha pedig a nő tizenkettő és tizenkét és fél év közötti eljegyzett szűz (lásd: náárá és náárá hámöorászá). akkor a büntetés mind­­két fél számára szkilá, azaz megkövezés. Fér­­jes asszony csak akkor mehet szabadon hozzá másik férfihoz, ha előbb elválik (lásd: get) vagy ha megözvegyül. Lásd még: méun. רביא ןמ יחס Evár min háháj - Elő állat testrésze. Az a tórái parancsolat, miszerint tilos olyan húst enni, amit egy élő állatból vágtak/téptek ki; egyike annak a hét parancsolatnak, amely az egész emberiségre kötelező. (Lásd: sevá micvot bné Noáh.) בוריע ץיליש־בת Éruv távsilin - Szó szerint: ״A főtt étel ősz­­szekapcsolása”. Tilos ünnepnapon a következő napra ételt főzni. Ez a tiltás nehézségeket okoz­­hat akkor, ha az ünnepnapra szombat követke­­zik, amikor tilos főzni. Ezekben az esetekben a Bölcsek megengedték, hogy az ünnepnapon készítsék elő a szombati ételt, a következő fel­­tételek mellett. Az ünnepnap kezdete előtt félre kell tenni kenyeret és egy ételt, az éruv távsilin, amit majd a szombatnapon fogyasztanak el. Ezt tekintették a szombati étkezés fő elemének, amihez szabad hozzáadni, ha a szükség úgy ki­­vánja, és ezáltal lehetővé válik az ünnepnapon való főzés is. Az éruv távsilin elkészítése köz­­ben el kell mondani az ál micvát éruv áldást. Az erre vonatkozó törvényeket a Bécá traktátus tárgyalja. בוריע ןימוחת Éruv thumin - Szó szerint: ״a szombati határok összekapcsolása”. Tilos szombaton kétezer kö­­nyököt (960 méter) meghaladó távolságot gyalo­­golni a lakhelytől (lásd: thum sábát). Azonban az egész város ״lakhelynek” tekintendő, és a kétezer könyök a városhatártól mérendő (lásd: iburá sei ir). Mivel ez a tiltás rabbinikus eredetű, a Bölcsek kidolgozták azt az eljárást, mellyel a kétezer kö­­nyöknyi határ kezdőpontja távolabbra helyezhe­­tő. Ha valaki a szombat bejövetele előtt elhelyez egy kis étkezéshez elegendő mennyiségű ételt a kétezer könyöknyi távolságon belül (akár annak legkülső pontján), az étel helye is ״lakhelynek” számít a szombat idejére, és a kétezer könyöknyi távolságot attól a ponttól számítják. A szombaton gyalog megtehető távolság meghosszabbításá­­nak ezt a módját éruv thumin-nak nevezik, és az ezt szabályozó törvényeket az Eruvin traktátus tárgyalja. Az éruv thumin elhelyezésekor el kell mondani az ál micvát éruv áldást. שא És -Tűz. A károkozás egyik kategóriája. Hala­­hikus meghatározása szerint ״valakinek a tu­­lajdona, amely a szél által felragadva eredeti helyétől távol kárt okoz”. Ilyen például a nem megfelelőképp használt vagy őrzött tűz, amit a szél elterjeszt, vagy ilyen egy háztetőről a szél által lesodort tárgy, amely megsebesít egy já­­rókelőt.

Next

/
Thumbnails
Contents